Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

1546-ban 1562-ben szalma ára káposztatized lencsetized és babtized menyasszonyadó és hordóadó méhkasok száma sertések száma bírságpénz 6 darab 10 akcse 64 darab 125 darab 125 akcse 1580-ban 30 akcse 126 akcse 220 akcse 50 akcse 125 darab 125 darab 150 akcse 1590-ben 25 akcse 15 akcse 25 akcse 70 akcse 125 darab 100 darab 100 akcse Az 1546. évi összeírás szerint egy család átlagtermelése gabonából 260 kile és borból 2500 pint volt. A bortermelésre vonatkozó adat azonban teljesen valószínűtlen. 1546-ban Csesztvi faluban ugyan mindenki fizetett kapuadót, ami azt jelentheti, hogy itt nem igen élt kimondottan szegény család. Dzsizje-adót azonban csak 5 gazda (a családfők 63%-a) volt köteles fizetni, vagyis a bortermés zömét ez az 5 gazda mondhatta magáénak (ha a fenti adatnak hitelt adunk, akkor egy-egy gazda 3500—4000 pint bort termelt volna). E magas bortized kivetése következtében a földesúri jövedelmek teljes összege 5972 akcsét tett ki, tehát 1 családfőt 746 akcse fizetési kötelezettséggel terheltek meg, ami általában a jó viszonyok között élt családfők szolgáltatási kötelezettségének a kétszerese. Minden bizonnyal ez a rendkívül magas tizedkivetés okozta a lakosság elvándorlását. 1559ben a fenti jövedelemösszegnek még a felét sem, 2356 akcsét róttak ki az egész falura, feltehetőleg, hogy visszacsalogassák az elköltözötteket, s mint említettük többen valóban vissza is jöttek. Az 1562. évi összeíró már a valóságot jobban megközelítve vette nyilvántartásba a szolgáltatási kötelezettségeket; szerinte egy család átlagtermelése gabonából 110 kile és borból 157 pint volt. Ugyanez a termelési átlag állapítható meg az 1580. évi összeírásból is: 125 kile gabona és 166 pint bor. 1590-re azonban már lényegesen, 27 pintre lecsökkent a bortermelés családonkénti átlaga és ugyanakkor a gabonatermelés alig növekedett, 138 kile lett. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 5972 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 1559-ben 2356 akcse, Musztafa tímár-birtokos, a budai beglerbég egyik csausa. 1562-ben 4380 akcse, Abdulkajjim bin Ali tímár-birtokos. 1580-ban 4976 akcse, Mehmed Mora tímár-birtokos. 1590-ben 5000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 126. CSÉV puszta, a visegrádi náhijéhez tartozik Az 1559. évi összeírásban fordul csak elő: ,,Csév puszta, jövedelme 670 akcse, mégpedig búzatized 40 kile, kevert tized 10 kile és szénatized 130 akcse." Haszonélvezője Ali bin Haszán tímár-birtokos. 185