Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

nyilvántartásba. 1580-ban és 1590-ben a csepeli lakosoknak (Buda-) Őrsi faluban szőlőjük is volt, de a termés mennyiségét az összeírok nem tüntették fel. Az 1546. és az 1559. évi összeírásokban még az alábbi majorságról olvashatunk bejegyzést: „Kászim bég, novigradi mírliva majorsága. Mivel a nevezett majorság üres és romos volt, a padisah törvénye szerint tapuba adni jogos; így annak tapu-illetékét Kászim bég novigradi mírliva megfizette s a tized megadásának a feltételével, az, az új szultáni defterben ráíratott. A jövedelem a tizedekből 1546-ban: búzatized 20 kile, kevert tized 40 kile és szénatized 100 akcse." A jövedelem a tizedekből 1559-ben: búzatized 4 kile, kevert tized 8 kile és szénatized 2 szekér. A későbbi összeírásokban erről a majorságról már nem jegyeztek fel semmit. Az 1580. és az 1590. évi összeírásokban azonban más, az alábbi szövegű bejegyzések olvashatók: 1580-ban: ,,János király palotája a nevezett Csepel falu közelében, a megboldogult Ali bég vakuf-birtoka, mely az ő saját tulajdon palotája volt. A jövedelem 200 akcse." 1590-ben: ,,János király palotája, a nevezett Csepel falu közelében, a megboldogult Ali bég vakuf-birtoka, mely az ő saját tulajdon palotája volt. A nevezett palota az említett megboldogult vakuf-birtokai közé tartozott majorság ezelőtt a szpáhik birtokában volt, de most a vilajet új összeírásakor a szpáhik kezéből kivéve, a budai kincstárnak a dzsizje-adót összegyűjtők részére, tizedváltságuk fejében 200 akcse készpénzért átadott és az új szultáni defterbe rájuk íratott. A jövedelem tizedváltság címén készpénzben a budai kincstárnak évenként 200 akcse." A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2690 akcse, szultáni hász-birtok. 1559-ben 20 583 akcse, szultáni hász-birtok. 1562-ben 20 583 akcse, szultáni hász-birtok. 1580-ban 38 029 akcse, szultáni hász-birtok. „János királ majorsága Csepel falu közelében, mely a megboldogult Ali pasa vakuf birtokai közé tartozik, jövedelme 355 [!] akcse", haszonélvezője Musztafa bin Ahmed tímárbirtokos. 1590-ben 38 029 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 124. CSERECSŰT puszta, a budai náhijéhez tartozik 1559-ben írták össze először, de a nélkül, hogy jövedelmét külön feltüntették volna: ,,Cserecsút puszta, Karácsonszállás falu szántója." 1562-ben: „Cserecsút puszta, ráják nélkül és műveletlenül." 1580-ban: „Cserecsút puszta, ráják nélkül. A jövedelem 600 akcse." Haszonélvezője Mehmed Mora tímár-birtokos. 1590-ben: „Cserecsút puszta. Jövedelme 500 akcse." 183