Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

102. BUGAC puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik Egyéb nőtlenek száma összeírtak száma Dzsizjefizetők száma 1 16 4 — 38 12 — 38 28 — 45 32 5 2!) 25 Az 1580. és az 1590. évi összeírásokban fordul csak elő. 1580-ban: Bugac puszta, ráják nélkül, jövedelme 1500 akcse, haszonélvezője Hüszejn bin Haszán ti már-birtokos. 1590-ben: Bugac puszta, jövedelme 2500 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 103. BUGYI falu, a pesti náhijéhez tartozik Népességi adatok , Családfők Családfők ^?*}?

11 nőtlen száma * testvérei száma száma 1546-ban 11 4 — 1559-ben 24 6 8 1562-ben 28 9 1 1580-ban 31 13 1 1590-ben 24 — — Az 1559. évi defterben kétszer fordul elő Bugyi falu összeírása: először ugyanúgy, mint az 1546. évi defterben Bugyi néven s alatta az akkor összeírt 16 lakos nevének pontos lemásolásával, másodszor pedig Budi néven (eredeti alakja Bud volt, 1. Csánki, i. m. I. 26) azzal a megjegyzéssel, hogy régebben puszta volt, de most falu lett. Ez a megjegyzés arra utal, hogy az 1559. évi összeírás során, mivel az 1546. évi deftert vették alapul, Bud falut hallva, összetéveszthették Budi pusztával (amit arab betűkkel ugyanúgy írnak, vagyis nincs megkülönböztetve az u és ü), mely az 1546. évi defterben a Bugyi után következő (Vác-) Hártyán faluval együtt lett összeírva lakatlan pusztaként. Utólag azonban, mikor az 1559. évi deftert átnézték, az abban Bugyi néven talált falu 16 lakosának nevét áthúzták, illetve áthúzásszerűen stilizáltán ráírták ,,mükerrer" azaz ismétlés, mert észrevették, hogy a defter későbbi lapjain Bugyi falut Budi falu néven összeírták. Azt azonban nem észrevételezték, hogy ez a Budi falu azonos az 1546-ban összeírt Bugyi faluval, így természetesen nem is vehették számba, hogy az egykori lakosok közül hányan maradtak meg 1559-re, mint ahogyan azt általában mindig megtették. A névjegyzékek összehasonlítása alapján azonban megállapítható, hogy az 1546-ban Összeírtak közül 1559-ben még ott lakott 4, illetve 5 családfő (az ötödik ugyanis 1546-ban még nőtlen fiú volt, de időközben megnősült). Az eltelt 13 év alatt elég sokan költöztek be a faluba, úgyhogy az összeírtak száma több mint megkétszereződött. 1562-ig is volt több ki- és beköltözés, de ezek száma végül kiegyenlítődött. A következő két évtized alatt a falu lakossága úgy megszaporodott, hogy az Összeírtak száma majdnem háromszor annyi lett, mint 1546-ban volt. 1590-re azonban a családfők száma lecsökkent annyira, mint három évtizeddel korábban volt. Különös módon a családfők nőtlen fiai és testvérei közül egyet sem vettek nyilvántartásba (bár megtörténhe* 159