Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

már csak 14 gyaur és 11 zsidó család élt csak itt, 1. Velics i. m. I. 426 és II. 710). így a XVI. század derekán 1600—1700 zsoldos lakhatott Budán. Ezekhez még hozzá kell számítanunk a közigazgatási tisztségviselőket, az egyházi embereket és a szolgahadat, de még az itt élt török kereskedőket (Budán 310 bolt volt) is, akikkel együtt legkevesebb 2500-ra tehető a törökök száma. Ennek a 2500 főnek valójában azonban sokszor csak egy egész kis része volt török (néha még maga a budai beglerbég sem, pl. Szokollu Musztafa, aki a budai pasák közül a leghosszabb ideig, 12 évig tartózkodott itt, bosnyák volt), amire egyrészt a zsold jegyzékekbe írt nevekből is következtetni lehet, másrészt egy korabeli útleírónak, Pigafettának is feltűnt 1567-ben Budán, hogy minden török katona érti a horvát nyelvet (Littke A.: Buda-Pest a török uralom korában. Bp. 1908, 36). Evlia Cselebi megjegyzése ugyan száz évvel későbbi de mégis figyelmet érdemel: Buda egész lakossága boszniai bosnyák (uo.). A keresztény gyaurok foglalkozására utaló adatok: diák kovács építész kalmár szpáhi 1546-ban 8 2 — — 2 1559-ben 7 1 — — 4 1562-ben 7 2 1 — — 1580-ban 6 2—1 — 1590-ben 3 1 — — — Szpáhinak írtak be a török hatóságoknál szerzett érdemeiért 1546-ban 2, majd 1559-ben 4 budai lakost. 1559-ben és 1560-ban a budai várnak a kincstár által napi 15 akcsóval fizetett külön építésze is volt (Fekete L. és Káldy-Nagy Gy.: A budai török számadáskönyvek 1550—1580. Bp. 1962, 407 ós 545). Egy későbbi, 1580. évi pénztári napló szerint a budai várban ugyancsak volt állandóan alkalmazott építész 17 akcse napidíjjal (Leipzig, Städtische Bibi. Türk. Hss. Nr. 360). i A zsidók foglalkozására utaló adatok pap orvos üveges mészáros 1546-ban - 1 — 1 1559-ben — 2 — — 1562-ben 3 1—1 1580-ban 3 2 12 1590-ben 11—3 1580-ban a fent említett pénztári napló adatai szerint a budai várban a kincstár által rendszeresen napi 20 akcsóval díjazott zsidó orvos is volt, aki névszerint nem azonos a táblázaton 1580-ban feltüntetett két orvos egyikével sem, tehát ekkor Budán 3 zsidó orvos működött. A kereskedői foglalkozásra csupán egy utaló adat van 1580-ból, noha már 1562-től biztos adatunk van arra, hogy 310 boltot, házat és raktárt béreltek üzleti célra, évi 69 618 akcse bérért. 154