Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

Gazdaságtörténeti adatok búzatized kevert tized szénatized kincstári rét tűzifa- és szénaadó lentized kender- és káposztatized szalma ára méhkasok száma sertések száma báránytized haltized menyasszonyadó és hordóadó bírságpénz 1546-ban 1559-ben 221 kile 81 kile — 48 kile 2300 akcse 50 akcse 1562-ben 100 kile 68 kile 1580-ban 150 kile 40 kile 1590-ben 150 kile 50 kile 240 akcse 240 akcse 107 darab 112 darab 35 darab 280 akcse 800 akcse 650 akcse 10 akcse 10 akcse 10 akcse 20 akcse 10 akcse — — 150 akcse 60 akcse 55 darab 100 darab 125 darab 68 darab 90 darab 75 darab 21 darab — — 100 akcse 250 akcse — - (!) fele: 25 akcse — 30 akcse 30 akcse 130 akcse 100 akcse 100 akcse Az 1546. évi adókivetés annyira önkényes volt, hogy a lakosság elköltözését eredményezte. A későbbi évtizedek során azonban kedvezőbb körülmények alakultak ki. A népesség száma gyarapodott és a családonkénti átlagtermelés gabonából 1559-ben 184 kile, 1562-ben 140 kile, 1580-ban 146 kile és 1590-ben 105 kile lett. Az 1590. évi adatok azonban itt sem értékelhetők, mert pl. szalma ára címén csak 60 akcsét állapítottak meg az 1580. évi 150 akcséval szemben, noha ekkor a gabonatized 10 kilével kevesebb volt. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 5400 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 1559-ben 1908 akcse, Inehán Boszna tímár-birtokos. 1562-ben 3308 akcse, Inehán Boszna tímár-birtokos. 1580-ban 5000 akcse, Ferhád Hadzsi tímár-birtokos. 1590-ben 5000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 100. BŐ SZER puszta, a pesti náhijéhez tartozik Az 1559. évi összeírásban fordul csak elő: Bőszér puszta, jövedelme: 15 kile búzatized, 5 kile kevert tized és 80 akcse szénatized. Összes jövedelme tehát 290 akcse, melynek haszonélvezője Jovan Zabrago tímár-birtokos volt. 149