Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

a szomszéd falvakba elmenekült 9 család itteni földjeinek csak egy részét tudta megművelni. így 1559-re a családonkénti átlagtermelés gabonából 128 kile lett, viszont szénából 9 szekér. Három évvel később a gabonatermés átlaga szinte változatlan maradt, rétjövedelmet azonban ekkor nem vettek nyilvántartásba, noha a későbbi összeírások is növekvő állattartásról és csökkenő gabonatermelésről adnak számot. 1580-ra egy család átlagtermelése gabonából csak 60 kile lett, de a rét jövedelem mellett már számottevő összeget fizettek legelőadó címén is, ami intenzív állattartásra utal. Feltűnő viszont, hogy ekkor sertésadó fizetésére egyáltalán nem kötelezték őket. Valószínű, hogy inkább elrejthették a disznókat az összeíró elől, mint hogy egyet sem tartottak volna. Juhtenyésztésük határozottan csökkenő tendenciát mutat; az 1590. évi adatot nem vesszük figyelembe, mert az ez évi összeírás számos adata annyira megegyezik az 1580. évivel, hogy szinte úgy tűnik, a szolgáltatási kötelezettségeket nem vették újonnan nyilvántartásba. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 2968 akcse, Haszán tímár-birtokos. 1559-ben 1740 akcse, Musztafa bin Dzsáfer tímár-birtokos. 1562-ben 2439 akcse, Inehán Boszna tímár-birtokos. 1580-ban az összeírás szerint 1820 akcse, a tímár defter szerint 2000 akcse, Mehmed kethüdá ziámet-birtokos. 1590-ben 2000 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. Bilje falunak ismerjük magyar földesurait is: 1568-ban I. Ferdinánd Byllie-i János birtokát Byllie pusztán, mivel magtalanul elhunyt, Zabary Péternek adja (B. Szabó, i. m. 412). 1586-ban néhai Bothi Zunyoghy István fia János, Szúnyog, Bugyi, Bille és Dobos Pest megyei birtokait átengedi testvéreinek, Ferencnek és Annának (Rabi Andrásnénak). L. B. Szabó, i. m., 421. 83. BOBA puszta, a pesti náhijéhez tartozik Az 1580. és az 1590. évi összeírásban fordul csak elő, mindkét alkalommal csupán annyit jegyeztek fel róla, hogy a szomszédos Besnyő falu szántója (1. fentebb). 8á. BOBÁD puszta, a pesti náhijéhez tartozik 1559-ben írták össze először: Bobald puszta néven. Jövedelme: búzatized 15 kile, kevert tized 2 kile, szénatized 11 szekér. 1562-ben: „Bobald puszta, Csík falu közelében, ráják nélkül, a jövedelem a tizedekből 200 akcse." 1580-ban: ,,Bobád puszta, Besnyő falu közelében, ráják nélkül, Petrinek, egy tímár-birtokos katonájának (merd-i timar) kezelésében, a jövedelem 300 akcse." 1590-ben: „Bobád puszta, Besnyő falu közelében, Petrinek az egyik 135