Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

fizetésével nem terhelték meg; következésképpen az 1000 akcsét kitevő szolgáltatási kötelezettségek fizetéséből is csak csekély részt vállalhatott magára. Az egy gazdára jutó közel 1000 akcse fizetési kötelezettség a viszonyokhoz mérten soknak tűnik, de az összeíró tizedkivetését mégsem tartjuk önkényesnek, mert bírságpénz címén mindössze csak Öt akcsét rótt ki. Ezenkívül az ezer akcse kifizetése elviselhetetlen sem lehetett, mert amikor az egyik családfő meghalt, a másik a szolgáltatási kötelezettségek teljesítése elől nem szökött meg, hanem ott élt még 1580 után is. Természetesen az is lehetséges, hogy az ott maradt családfő a nagy adókivetés ellenére azért nem menekült el, mert a faluba hamarosan más is beköltözött, s így a szolgáltatási kötelezettségek terhe megoszlott. A falu adójaként 1546-ban kirótt évi 1000 akcse összegét ugyanis csak az újabb összeírása során, 1559-ben módosították 5120 akcséra. Emiatt történhetett, hogy 1559-ig 18 család telepedett le Bialon, különösen mikor számukra is akadt itt elegendő megművelhető föld. így egy-egy család még 1562-ben is átlagosan 153 kile gabonát termelt. A családok további szaporodásával azonban 1580-ra a termelési átlag 90 kilére csökkent. Hamarosan azonban a szomszédos Kápolna pusztán (1. alább) szántó- és legelőterületet szereztek, ahogyan ezt az 1590. évi összeírásban nyilvántartásba vették. 1562-ben 340 birka volt a faluban, ami később — a báránytized darabszámából ítélve — gyarapodott. A disznóállomány 1562 körül volt számottevő; családonként 5—6 darabot tartottak. A földesúri jövedelmek teljes összege és azok haszonélvezői: 1546-ban 1000 akcse, Arszlán Múszá tímár-birtokos. 1559-ben 5120 akcse, Arszlán csaus tímár-birtokos. 1562-ben 4855 akcse, Arszlán csaus tímár-birtokos. 1580-ban 5800 akcse, Musztafa bin Ali tímár-birtokos. 1590-ben 5800 akcse, haszonélvezőjére nincs adatunk. 80. BICSKE falu, a budai náhijéhez tartozik A körülötte levő településeket már a korábbi évtizedekben nyilvántartásba vették, de ezt a falut csak 1580-ban írták először össze. Ekkor 17 családfő élt itt, s közülük 16 dzsizje-adó és kapuadó fizetésére lett kötelezve. A névjegyzékben nőtlen fiú vagy testvér nem szerepel. 1590-ben Szentlászló és Németegyház pusztákkal együtt írták össze. 35 családfő, 10 nőtlen fiú és 1 nőtlen pap nevét jegyezték fel a defterbe, összesen 38 főt (tehát közöttük 3 nőtlent is) dzsizje-adó és kapuadó fizetésére köteleztek. A két összeírás névsorának egybevetéséből megállapítható, hogy tíz év alatt 8 családfő elköltözött, illetőleg 9 ott maradt, 2 családtag megnősült és 24 beköltözött, így a családfők száma megkétszereződött. A fiúk száma is a beköltözés révén szaporodott fel: 8 fiú jött a 24 családdal. 130