Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

kőzik az ellen, hogy Haraszti Ferenc Érd, Berki stb. birtokait bárki a maga részére adományul kérje, mert örökség címén őt illetik (uo., 412). Már ez a néhány adat is világot vet a török uralom alatti falvak közös birtoklására: a budai pasa tőszomszédságában királyi adománylevéllel vagy akár anélkül veszik birtokba és sarcolják a falvakat. (1. bővebben Szakály F., Magyar adóztatás a török hódoltságban, Bp. 1981.) 72. BERKI falu, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban 10 családfő (az egyik deák volt) és 1 nőtlen fiú élt a faluban, akik közül 4-et köteleztek dzsizje-adó és kapuadó fizetésére, egyéb szolgáltatási kötelezettségeiket pedig az alábbiakban állapították meg: búzatized 100 kile kevert tized 106 kile musttized 500 pint méhkastized 20 akcse sertésadó 30 akcse bírságpénz 30 akcse Az adatok szerint egy-egy család termelési átlaga gabonából 206 kile, borból pedig 500 pint lett, ami arra enged következtetni, hogy a lakosság életkörülményei jók voltak. A földesúri jövedelmek teljes összege 2810 akcsét tett ki, haszonélvezőjére nincs adatunk. Ez a virágzó falu 1559-re elpusztult, olyannyira, hogy az összeíró csak annyit tudott róla feljegyezni: „Berki falu, az összeíráskor nem találtatott". — A későbbi összeírok sem találtak rá. 73. BESNŐ puszta, a kecskeméti náhijéhez tartozik Az 1559. évi összeírásban fordul csak elő, mint lakatlan pusztát, Törtei falu lakosai szántóként használták. 74. BESNYŐ falu, a pesti náhijéhez tartozik Népességi adatok Családfők száma Nőtlen fiaik száma Családfők nőtlen testvérei száma 1546-ban 9 2 — 1559-ben 9 3 1 1562-ben 5 2 — 1580-ban 5 4 — 1590-ben 2 1 1 Ül összeírtak száma Dzsizjefizetők száma — 11 4 — 13 4 — 7 5 — 9 5 — 4 2 Az 1546-ban összeírtak közül az 1559. évi defter szerint 2 családfő meghalt, ott maradt 7 családfő, 1 fiú megnősült és beköltözött 1 családfő, így lettek 121