Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok - Pest Megye Múltjából 6. (Budapest, 1985)

Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok

50. BARKA puszta, a pesti náhijéhez tartozik Az 1580. évi defterben fordul elő először:,,Barka puszta, Zsánbók falu közelében, ráják nélkül". A földesúri jövedelem 200 akcse, haszonélvezője Hüszejn bin Hüszrev, a budai szandzsák míralaja. 1590-ben: „Barka puszta, ráják nélkül, a jövedelem 200 akcse". Birtokosára nincs adat. 51. BARLA puszta, a váci náhijéhez tartozik Az 1559. évi összeírásban szerepel csak: „Barla puszta, ráják nélkül, 1 kerekű malom adója 50 akcse, búzatized 10 kile és szénatized 4 szekér, kevert tized 2 kile". (A jövedelem összesen 222 akcse!) A tímár-defter szerint nem a budai, hanem a hatvani szandzsákhoz tartozik (ezért nem szerepel tehát a későbbi összeírásokban) és földesúri jövedelme 540 akcse (!), haszonélvezője Hub jár bin Iszkender tímár-birtokos. 52. BÁROK puszta, a budai náhijéhez tartozik Az 1590. évi összeírásban szerepel először: ,,Bárok puszta, Ahmed bin Velí bég kezén, aki rétjét kaszáitatva, a tizedet a földesúrnak megfizeti. A jövedelem 200 akcse." 53. BÁROK puszta, a budai náhijéhez tartozik 1590-ben írták össze először Sakó és Nemti pusztákkal együtt, a három puszta jövedelme a tizedekből és adókból 800 akcse, mégpedig szénatized 400 akcse és makkoltatási adó (reszm-i bellut) 400 akcse. 54. BÁTÉ falu, a budai náhijéhez tartozik 1546-ban 9 családfő és 6 nőtlen fiú élt Bátén. Szolgáltatási kötelezettségeiket a következőkben állapították meg: kapuadó fizetésére köteleztek 7 családfőt, ugyanazokat, akiket dzsizje-adó fizetésére, ezenkívül tartoztak adni búzatizedet 50 kilét, kevert tizedet 84 kilét, musttizedet 400 pintet, méhkastized címén 10 akcsét, sertésadó címén 20 akcsét és bírságpénz címén 10 akcsét. E kimutatás szerint Báté falu ezekben az években elég módos lehetett: egy-egy család munkája révén átlag 149 kile gabona és 444 pint bor termett. Az 1559. évi összeírásban Nagybáté a falu neve, noha már pusztulása megkezdődött: az 1546-ban összeírtak közül 5 családfő és 1 nőtlen fiú meghalt, 3 családfő és 1 megnősült fiú Etyek faluba, 1 családfő Tok faluba, 2 megnősült fiú Zsámbókra és 1 megnősült fiú Sóskútra költözött. A falu tehát lakatlanná vált, földjét más faluból valók művelhették. Az első kérdés, ami vizsgálódásunk során ezek után felmerül: a lakosság valóban ter104