Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437 - Pest Megye Múltjából 5. (Budapest, 1982)

Regeszták (Oklevélkivonatok) 1002-1437

fia András és rokonai, János és Antal, azután Perizlaus fiai, Benedek és János, Pysty (dictus) Péter, György fia János, Pechei (Peecel)i Péter deák leányai, Margit (Syke dictus Benedek felesége) és Klára (Miklós fia Mihály felesége) kérésére átirja Kont Miklós nádor 1364. márc. 30-i oklevelét (ld. 802. sz. ) Iwan, Perizlaus és György fiainak és rokonainak egyezségéről, amely szerint kölcsönösen birtokaik örököséül ismerik el egymást. Eredetije DL 5997. , 6075. Tartalmilag átirta Palóczi László országbiró 1449. márc. 23. DL 17108. Bártfai Szabó 376., 378. 881. 1372. dec. 15. Danas. I. Lajos király István fia Mihálynak birtokai felett szabad rendelkezési jogot ád. Átirta Szepesi Jakab országbiró 1377. nov. 29., DL 98623. (Károlyi cs.lt

. ) Károlyi I. 337. 882. 1373. ápr. 21. A váci káptalan Czudar Péter országbiró parancsára Kesző-i Péter és Vechech-i Balázs, valamint a Gyala-i nemesek: Miklós fia István, Péter fia Jakab, Miklós fia János közötti perben Vernelteleke határjárását végzi: az alperes szerint a határ a Szegedről Buda felé vezető útnál három földhatárjelnél kezdődik s itt van Verneltelek, Nemeg, Desif(!) és Pöktelek határa. Az emiitett utón jó távolságra az úton átmenve, attól északra van három földhatárjel (a harmadik lerontott), s ez Vernelteleke, Kerekegyház és S. Dienes közös határa. Innen északra két földhatárjel Vernelteleke-t Kerekegyház-tói választja el, majd délkelet felé eljut'három földhatárjelhez, Vernelteleke, Kerekegyház és Gyal határpontjához. A felperes szerint a határ keletről egy hegy körül lévő négy szeghatárnál kezdődik (a negyedik lerontva), azután délre fordul és közepes távolságra eljut négy határjelig, Pokahuszia, Gyal, Kerekegyház és Vernelteleke közös határáig. 249