Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez 1002–1437 - Pest Megye Múltjából 5. (Budapest, 1982)

Bevezetés (Bakács István)

BEVEZETÉS Amikor azt a feladatot kaptuk, hogy állítsuk össze a mai Pest megye területére vonatkozó oklevelekről egy regeszta-gyüjteményt, kiindulópontul az Előszóban említett forrásoknak a jegyzéket használtuk, amelyet azután kiegészítettünk az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében, film- és fényképtárában végzett feltárómunkával. Célkitűzésünk az volt, hogy a megyében a Mohács előtti fennállott településekre vonatkozó minden okleveles adatot közreadjuk. Habár kizárólag a mai Pest megye területét vettük alapul, az évszázadok során elpusztult minden olyan települést, amely a szomszédos megyék vagy Budapest határán feküdt, s amelynek pontos földrajzi helye nem állapitható meg, szintén felvettünk. Természetesen felvettük a településneveket akkor is, ha csak a birtok nevében a "de" szócskával kiegészítve szerepeltek, még pedig az "i" képzővel. Az így kialakult neveket viselő családokra vonatkozó okleveleket azonban csak akkor vettük fel, ha az oklevél a megyében fekvő birtokra vagy a családtagnak megyebeli tevékenységével kapcsolatos, ám első előfordulásuk esetén minden korlátozás nélkül, hajdani Hont vármegyében fekvő települések nevéből alakult családnevek viselőinek birtoklását és tevékenységét pedig a vármegye területére korlátoztuk. Felvettük ezen felül a megye településein 1387 előtt kibocsátott királyi okleveleket tekintet nélkül arra, hogy tárgyuk az ország mely részére vonatkozik, még pedig az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke és Sebestyén Károly munkájának alapján, amennyiben napi keltezéssel ellátottak, s majdnem teljes bizonyossággal meg tudtuk állapítani, hogy kiadási helyük tényleg Pest megyében fekvő település volt. Kivételt képeznek azonban a Visegrádon kibo11