Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 3. A tanácsok tevékenysége Pest megyében

népbiztossága szabályozta a házbizottságok megalakítását. így akarták biztosítani az áruellátás megjavítását és az igazságos áruelosztást. A lakosság bizonyos cikkeket csak vásárlási igazolvány ellenében vásárolhatott. A jogosultságot a házbizalmiak állapították meg. Ezen túlmenően különböző nyilvántartásokat készítettek, bejelentéseket eszközöltek, ellenőrző feladatokat végeztek stb. Ők voltak az államhatalom és a lakosság közötti összekötő kapocs.

15 Ahogyan a Forradalmi Kormányzótanács pártügyekkel is foglalkozott, ugyanúgy a falusi tanácsok is feladatuknak tekintették a politikai munkát. Rendszeresen tárgyaltak pártügyeket tanácsüléseken. Az isaszegi munkástanács július 5-i ülésén a direktórium elnöke napirend előtt bejelentette, hogy mivel a régi pártvezetőség nem élvezi a tagság bizalmát, új, ideiglenes vezetőséget jelöltek ki, majd hozzátette: „Végleges formában a közeljövőben összehívandó taggyűlés fog dönteni."

16 A Belügyi Népbiztosság a hozzá beérkezett jelentésekből láthatta, hogy a falusi munkástanácsok és direktóriumok milyen nehézségek közepette végzik megnövekedett feladataikat. A Belügyi Népbiztosság ezért azon fáradozott, hogy az egyes falusi tanácsok munkájában található hibákat kiküszöböljék és minden módon a falusi közigazgatás segítségére siessenek. Ezt a célt szolgálta - többek között - a Belügyi Népbiztosság öttagú brigádjának kiküldése Pest megye községeibe és városaiba. A megvizsgált helységek: Vác, Szentendre, Pomáz, Budakalász, Dunakeszi, Budakeszi, Nagykáta, Tápióság, Tápiósüly, Tápiósáp, Monor, Rád, Penc, Kösd, Maglód, Ecser és Gyömrő. A vizsgálat időpontja nem érdektelen: a legnehezebb időszakban, júliusban került rá a sor és a részletes vizsgálati jelentés így foglalja össze a legfontosabb megállapításokat: „A direktóriumi tagok nagyobb része nincs tisztában kötelességeivel, és így a vezetői teendőket nem tudják kellően ellátni. Megfelelő oktatásra és felvilágosításra volna szükség. Egyes esetekben a feladatok végzése meghaladja képességeiket, pedig ezek megbízható proletárok, és kisebb beosztásban odaadóan dolgoznának. A felső szervektől kiküldött politikai megbízottak agitációja elhibázott: a vallás és a papok ellen agitálnak, ami a népre nagyon rossz benyomást tesz. Ellenforradalmi akcióra különösen Nagykáta alkalmas."

17 A falusi tanácsok és direktóriumok megnövekedett feladatai valóban megnehezítették és megterhelték a falusi közigazgatás munkáját. Huszár József, az aszódi járási direktórium elnöke írja idézett cikkében, hogy a községi tanácsokat annyira elárasztották rendeletekkel, hogy azok 65-70%-át képtelenek voltak végrehajtani. Ezért nem egy községi tanács foglalkozott az ügyvitel egyszerűsítésével, az ésszerűbb és célirányosabb közigazgatás kialakításával. Kisebb jelentőségű szervezeti változtatást egyes helyeken végre is hajtottak. Különösen Albertin foglalkoztak behatóan a falusi közigazgatás megjavításával. Az intéző bizottság június 3-i ülésén az elnök előadja, hogy a községi hivatalban alkalmazott szellemi munkások számát igen soknak találja, és megállapítja, 93