Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 2. A tanácsválasztások - A községi tanácsválasztások

munkást. A Pest megyei direktórium élt a kormányzótanács adta jogával és vizsgálatot rendelt el ott, ahol a választás nem a dolgozók javára dőlt el. Ilyen esetekben rendszerint kiderült, hogy a háttérben az osztályellenség dolgozik. Ez bebizonyosodott Üjhartyánban is. A választást meg kellett semmisíteni, mert a Nagyatádi Szabó-féle kisgazdák meghódították, majorizálták a szegényparasztság szervezeteit és a jelöléseket is ők végezték. A június i-én lezajlott választáson a jelölés már a szegényparasztság kezébe került, mire — mint a jelentés írja — „a Szabó-féle kisgazdák a szavazástól tüntetően távol tartották magukat".

27 Gyónón, amikor a községi választásokat kiírták, a reakció — a községi jegyzővel az élen — szervezkedni kezdett; a jómódú kisgazdák tömegesen jelentkeztek tagfelvételre a szocialista pártba. A jómódú parasztság eme furfangos lépésével sikerült kibuktatni azokat, akik megszervezték a proletariátus pártját, így pl. a párttitkárt is.

28 Csak hosszú küzdelem során és felső támogatás segítségével teremtettek rendet Gyónón. Nagymaroson is új választást kellett elrendelni, mert az előző választásokon „egy aktív százados feleségét, gyárost, még ma is egyházi funkciót végző egyént, birtokosokat, akik állandóan foglalkoztatnak munkásokat", választottak meg tanácstagnak.

30 A megyei politikai megbízottak jelentéseiben nem egyszer mutatnak rá arra az összefüggésre, ami a tanácsok rossz munkája és rossz osztályösszetétele között fennállott. A kerepesi munkástanácsról állapítja meg az egyik jelentés, hogy polgárokból áll és azért kell proletarizálni, mert „a béresek, napszámosok panaszkodnak, hogy még a régi rendszer járja".

31 Noha az első ízben szabadon megnyilvánulható népakarat a falusi szegénység legrátermettebb képviselőit küldte a tanácsokba, helyenként mégis előfordult, hogy nagygazdák, falusi kizsákmányolók vagy ezek korábbi alkalmazottai felelős beosztáshoz jutottak a falusi tanácsokban. Így Budakeszin tekintélyes vagyonnal rendelkező szatócs foglalt helyet a direktórium tagjai között.

32 Kakucs község intéző bizottságába 58,5 kat. hold föld tulajdonnal rendelkező gazdálkodót választottak.

33 Gyömrő munkástanácsába 5 „földmíves" kapott helyet 30-52 kat. hold tulajdonnal, bár a község összesen 48 tagot számláló tanácsában 36 személy teljesen vagyontalan volt.

34 Hasonló eset fordult elő Ecser községben

35 és Bugyin.

36 Általában megfigyelhető, hogy a tanácsválasztásokkal kapcsolatban ismét kiéleződött a harc a falusi közigazgatás még helyükön maradt régi népellenes vezetői, elsősorban a jegyzők ellen. Joggal hangsúlyozza a „Vörös Újság", hogy „a proletárdiktatúra egyik fő feladata éppen ennek az osztályelnyomó bürokratikus-katonai államgépezetnek összetörése, megsemmisítése, s nem pedig átvétele".

37 A megye öntudatos dolgozói megértették, hogy nincs szilárd néphatalom ellenséges érzületű közigazgatási vezetőkkel, ezért öltött olyan tömeges méreteket a jegyzők eltávolítása Pest megyében. 79