Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

Bevezetés

BEVEZETÉS A történelmi Pest vármegye központi fekvése és nagy kiterjedése miatt mindig is nagy szerepet játszott a magyar történelemben. A honfoglaláskor Pest vármegye területén helyezkedett el a fejedelmi törzs. A középkori Magyarországnak évtizedekig Visegrád volt a fővárosa, Róbert Károly székhelye, majd Mátyás király palotája szerzett világhírt e helységnek. Az 1514-es parasztháború Ceglédet állította az események egyik középpontjába. A másfélszáz éves török uralom és az idegen zsoldosok garázdálkodásai következtében elpusztult a megye lakott területének 88 százaléka, lakosságának mintegy 75 százaléka! Amikor 1690-ben összeírták a megye lakosságát - a városokon kívül - mindössze 5 2 lakott hellyel rendelkezett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a Nagyságos Fejedelem Gyömrőről intézte lelkesítő kiáltványát a megye népéhez. Az 1848-at megelőző reformkor idején a pesti vármegyeháza a nemzeti közvélemény szószékévé vált, ahol Fáy András, Szentkirályi Móric, Kölcsey Ferenc, Nyáry Pál, az 1848-as alispán, és olyan kiemelkedő történelmi személyiségek szerepeltek, mint Kossuth Lajos, Pest vármegye országgyűlési követe és Széchenyi István, Pest vármegye táblabírája. Amikor a fegyvereké lett a szó, Vác és Gödöllő adott otthont a főhadiszállásnak és a 49-es dicsőséges tavaszi hadjáratban a tápióbicskei, az isaszegi és a váci győzelmek alapozták meg a honvédseregek sikereit. A szabadságharcot követő évtizedekben egyre inkább a szervezkedő szegényparasztság harcai kerültek előtérbe, és a századfordulón Pest vármegyéből ver országos visszhangot Várkonyi István és Urbán Pál mozgalma az agrárproletariátus emberi jogaiért. A 20. század elején olyan gazdasági-társadalmi-politikai fejlődés megy végbe a megyében is az imperializmus és a proletárforradalmak korában, amely már az ipari munkásságot dobja a harc előterébe. A megye proletariátusa a főváros környéki munkássággal karöltve olyan kiemelkedő sikereket ért el az 1918-1919-es forradalmakban és a Tanácsköztársaság kivívásában, hogy a Vörös Újság, valamint az ország proletárközvéleménye „vörös Pest vármegyének" nevezte el. 7