Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 1. A tanácsrendszer hatalomra jutása

azonban nehezítette egyfelől a sokszor át nem gondolt központi rendelkezések tapasztalatlan kiküldöttek útján történő erőszakolt végrehajtása, másfelől, hogy a járás forradalmi érzelmű parasztsága a februári események után földosztást várva, várakozási álláspontra helyezkedett.

34 A ráckevei járásban is kedvezően alakultak az erőviszonyok a munkásság számára, mert erőteljesen érvényesült a csepeli üzemekbe ingázó dolgozók politikai befolyása. A járási és községi direktóriumok tagjai között számos ilyen kétlaki munkást találunk. A járási direktórium elnöke, Rabi István is a csepeli lőszergyár munkása volt. Az sem véletlen, hogy a gödöllői járási direktórium élére Mosolygó Antalt, a mátyásföldi repülőgépgyár munkását választották. Mint ismeretes, a mátyásföldi proletárok - élükönMosolygó Antallal - nemcsak a gödöllői járásban szervezték a munkások és földművesszegények harcát a hatalomért, hanem akcióegységet hoztak létre az albertfalvai és aszódi repülőgépgyári munkástestvéreikkel. Ez a harcban született munkás-egységfront volt az egyik legszilárdabb proletárbázisa Pest megyében a hatalomért, majd később a diktatúra megvédéséért folytatott harcnak. A munkásság súlyára jellemző, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után a gödöllői járási direktórium Mátyásföldön, a repülőgépgyárban alakult meg. A járás főszolgabírói hivatalának személyzete - Decsy József főszolgabírótól Gál József „díszhuszár"-ig - egy március 27-i levélben ajánlotta fel szolgálatait a Tanácsköztársaságnak és a járási direktórium rendelkezésére bocsátotta magát. Ez is bizonyítja a Mátyásföldi Repülőgépgyár munkástanácsának a járási direktórium létrehozásában és a járás politikai életében betöltött fontos szerepét.

35 Ahol nem élt ipari proletariátus, ott helytállt a koronauradalmak és nagybirtokok sok úri elnyomást és kizsákmányolást elszenvedett népe. A megye agrárproletár-mozgalmának fellegvárában, az abonyi járásban már 1918 decemberében felelősségre vonták a főszolgabírót, a szolgabírót és mindkét abonyi jegyzőt a háború alatti népellenes magatartásuk miatt, úgyhogy már december 22-én mindannyiuknak el kellett hagyniuk a hivatalukat és Abonyt. Ezért a tényleges hatalom itt is már március 21. előtt átment a Nemzeti Tanács, majd a helyi munkástanács kezébe.

36 A nagykátai járásban sem volt szükség a hatalomátvételhez a megyei vagy országos szervek segítségére, hiszen még a polgári forradalom győzelme után eltávolították a járás éléről Ney Géza főszolgabírót és szolgabíró társát. A járás székhelyén és a községekben a szociáldemokrata párt baloldali vezetése kerekedett felül és a munkástanácson keresztül már március 21-e előtt biztosította magának az ellenőrzést a nemzeti és néptanácsok felett. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a nagykátai járásban is szilárdan a munkások és az agrárproletárok kezébe került a vezetés. A „Vörös Újság" nagy figyelmet szentelt a hatalomátvétel eseményeinek. 66