Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)
II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 1. A tanácsrendszer hatalomra jutása
rata pártok helyi hívei összefogtak a kommunisták ellen és igyekeztek meggyengíteni a helyi proletárhatalmat. Gyónón történt, hogy március 28-án a szocialista érzelmű földmunkások panasszal fordultak a vármegyei direktóriumhoz, mert a Garzó jegyző által irányított Kisgazdapárt beolvadt a szocialista pártba és a hadifogságból hazatért Pákozdit, a KMP helyi szervezetének megalakító ját kibuktatták a tanácstagok közül. 25 Csak április 2-án alakulhat meg Gyónón az a munkástanács, amely Pákozdit és társait vissza helyezi hatalmukba. A régi hatalommal rokonszenvező tettnek kell tekinteni azt is, hogy Tatárszentgyörgy és Kakucs község tanácsai jelentéseiket a régi községi elöljáróság bélyegzőjével látták el, míg a többi dabasi járási község direktóriumi vagy tanácsi bélyegzőt használt. Nem véletlen, hogy éppen e két községben történt ez az eset, ahol a volt elöljáróság kezében maradt a tanács vezetése és munkásszervezetek híján, csupán a földmunkások és kisbirtokosok szövetsége működött, de az is a birtokos parasztság vezetésével. 26 A megye városaiban nem ment végbe egyformán a hatalomátvétel. Cegléden, ahol a helyi Munkás-, Katona- és Paraszttanács már március 10-én átvette a város ügyeinek intézését, március 21-e után is változatlanul ők gyakorolták a hatalmat, és a formális megalakulással csak legalizálták a meglevő helyzetet. Egyébként a nevezetes történelmi eseményt a Czeglédi Újság tudósítása örökítette meg az utókor számára. Március 22-én délelőtt terjedt el a hír Cegléden, hogy a fővárosban megalakult a Tanácskormány. Már 11 órakor összeült a munkástanács és elhatározta a város vezetésének az átvételét. Az ideiglenesen megalakult direktórium tagjai: Urbán Pál, Mátyás József és Horváth Ferenc a városházára siettek és Kolofont Józseftől, a város polgármesterétől átvették a hatalmat. A ceglédi munkás- és katonatanács a helyi ügyek vezetésére magát teljes hatalommal ruházta fel és kinyilvánította: minden lehetőt elkövet a közbiztonság és a közvagyon megóvása érdekében. A direktórium legelső ténykedése volt a helyi bankok lefoglalása. Magához kérve a karhatalom vezetőjét, elrendelte a bankok őrzését. Bizalmi férfiakat küldött ki a postához és a vasúthoz. A sajtóközleményből azt is megtudjuk, hogy a munkástanács délutáni ülésére már megérkezett a párt távol levő titkára, Reiner Albert is. Ő tett javaslatot a tanácsi ügykörök ellátására. Ennek értelmében Cegléden az alábbiak szerint oszlottak meg a teendők: Közmunkaügyi népbiztos Urbán Pál, helyettese Mátyás József. Közellátási népbiztos Horváth Ferenc, helyettese Hörömpő János. Lakásügyi népbiztos Farkas István, helyettese Gyenes László. Karhatalmi népbiztos Hörömpő István. Közigazgatási és sajtóügyi népbiztos Fenyves Imre. A munkástanács másnapi, vasárnap délelőtti ülésén fontos döntéseket hoztak. Reiner Albert megvilágítva az egyes „népbiztosságok" ügykörét, szakembereket állított a reszortfelelősök mellé. Olyan segítő személyeket, „akik oda a legmegfelelőbbek, akiknek legjobb tudásuk és képességük szerint kell e forradalmi 62
