Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 1. A tanácsrendszer hatalomra jutása

Gyakori, de nem általános jelenség volt Pest megye helyi tanácsaiban a képviselet szerinti tagozódás. A tanácsokon belül külön munkástanács, földművestanács és katonatanács működött. Ez különösebb gyakorlati jelentőséggel nem bírt, inkább csak a képviseleti arány mutatójaként érdemel említést történeti szempontból. Mogyoród községben a munkástanácsnak 17, a földművestanácsnak 16, a katonatanácsnak 1 tagja volt.

14 Maglódon 13 munkás, 19 földműves és 5 katona alkotta az egyes tanácsokat.

15 Farmoson a munkástanács 3 tagból, a földművestanács 17 tagból állt, katonatanács pedig, képviselet híján, nem volt.

16 A tanácsokon belüli ilyen megoszlást döntően befolyásolta a vidék ipari vagy mezőgazdasági jellege, bár kivételként megemlíthető Tatárszentgyörgy példája, ahol az együttesen említett munkás- és katonatanács tagjainak száma azonos volt a földművestanács létszámával.

17 Püspökhatvanban a járási politikai megbízott jelenlétében március 28-án lezajlott ideiglenes tanácsválasztáson a megválasztott 15 tagú tanács élére 3 tagú direktórium került. A direktóriumi tagok közül az elnök politikai megbízott, a két tag gazdasági és pénzügyi megbízott lett. A községi tanács tagjai sorában találjuk a régi jegyzőt és az írnokot is. A jelentés szerint a volt csendőrség tagjai a Vörös Őrségbe olvadtak.

18 Számos helyen, ahol a munkásoknak vagy szegényparasztoknak nem voltak szervezetei, a tanácsoknál érvényesült a régi közigazgatási funkcionáriusok, általában a jegyzők befolyása. Egy ilyen esetben a Pest megyei Direktórium nyomozói a következőket jelentették Váckisújfaluról: „Az ügyeket a volt jegyző vezeti. Maga felé hajlik a keze. Amikor éppen ott jártunk, 20 kocsi fát szállított saját részére."

19 Ahol a földmunkásszervezet vagy a szociáldemokrata párt erős helyi csoporttal rendelkezett - írja visszaemlékezésében Huszár József, az aszódi járási direktórium volt elnöke -, illetve a munkástanácsban (földművestanácsban), már előzőleg a proletariátus képviselői jutottak vezető szerephez, ott a nincstelen munkásság és parasztság került hatalomra. így pl. Bagón, Kartalon, Galgamácsán ás Galgahévízen. Viszont ahol a szervezettség nem érte el ezt a fokot és a dolgozók nem rendelkeztek kellő harci tapasztalattal, ott a jegyzőnek, módosabb parasztoknak jelentős befolyásuk volt a tömegekre a Tanácsköztársaság kikiáltása után is. Számos községben továbbra is a jegyző irányítja a helyi eseményeket. Látszólag elfogadták az új helyzetet, beilleszkedtek a megváltozott körülményekbe, de a proletárdiktatúra megszilárdításáért nem sokat tettek. Magatartásukra inkább a várakozási álláspont volt jellemző.

20 Aszódon viszont, a járási székhelyen, példamutató szervezettséggel ragadta magához a hatalmat a proletariátus március 22-én. A hajnali órákban a helyi nyomdában elkészítették az erről szóló felhívást. A délelőtt folyamán fegyveres munkásalakulatok megszállták Aszód fontosabb közhivatalait: a főszolgabírói és főjegyzői hivatalokat, a postát. Megalakították a községi és járási ideiglenes direk60