Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 5. A földkérdés Pest megyében a polgári köztársaság idején

sítással ellátva a t. Cím törvényhatóságához tartozó egyes községekben meg fogják kezdeni a működésüket."

34 Az alispán felhívja az elöljáróságok figyelmét a birtokrendező bizottságok munkájának támogatására. Mire az alispáni rendelet a járásokba megérkezett, az események túlszárnyalták a magyar polgári köztársaságot és létrejött a Magyar Tanácsköztársaság. A márciusra kiéleződött forradalmi fellendüléskor a munkástanácsok tömeges sikeres akciói a hatalomátvétel érdekében, továbbá a szegényparasztság elsöprő erejű földfoglaló mozgalmai - egyéb dolgozó rétegek bérmozgalmaival együtt alapjaiban rengették meg a magyar polgári köztársaságot. Erről a válságról írja Böhm Vilmos: „A bomlás lényege a földreform, a szocializálás, a nemzetgyűlési választások, a kommunisták ellen való harc módszerei és a proletárság politikai hatalmának meghódítása körül kifejlődött belső ellentétekből fakadt."

35 A kedvezőtlen külpolitikai helyzet, a kormány tehetetlensége az antant katonai akcióival, valamint a Vix-jegyzékkel szemben már csak az utolsó lökést adta meg ahhoz, hogy a magyar munkásosztály a szegényparasztsággal szövetségben magához ragadja a hatalmat és kikiáltsa a proletariátus diktatúráját.