Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 5. A földkérdés Pest megyében a polgári köztársaság idején

Amíg a Pest megyei földbirtokosok azon mesterkedtek, hogy miképpen tarthatnák fenn osztályuralmukat, addig a földkérdés egyre égetőbb formában került napirendre. A parasztok földkövetelése és a polgári demokratikus forradalom győzelme nyomán kibontakozó földfoglaló mozgalom olyan méreteket öltött, hogy a kormány belátta: tenni kell valamit a mozgalmak lecsillapítására és ezért megígérte a földosztást. A nagybirtokosok azonban csak nagyon szerény keretek között voltak hajlandók hozzájárulni a földreformhoz. A földművelésügyi kormányzat a vármegyék útján utasította a főszolgabírókat, hogy a községi elöljáróságoknál puhatolózzanak: a helybeli földbirtokosok mennyi földet hajlandók felajánlani a földéhség lecsillapítására A váci főszolgabírónak a községi elöljáróságokhoz 1919. január 17-én intézett e tárgyú körlevele az alábbiakat tartalmazza: „Az ország mai helyzetében különösen fontos, hogy azokon a vidékeken, ahol a földmívelő nép földéhes hangulata sürgős kielégítést kíván, azok a nagyobb földbirtokok, amelyek e célra különösen alkalmasnak látszanak, késedelem nélkül kijelöltessenek. Ezért bizalmasan felhívom, hogy a nagyobb földbirtokosokkal és haszonbérlőkkel lépjen érintkezésbe és velük tapintatosan értesse meg, hogy a nép hangulatának lecsendesítése érdekében, addig is, míg a szerves földbirtokreform megalkottatik és életbe lép, ajánljanak fel önként földbirtokaikból, vagy haszonbérleteikből bizonyos részeket akként, hogy azokat a föld nélküli, vagy kevés földdel (5 kat. holdon alul) rendelkező, harcból visszatérteknek, azok özvegyeinek és árváinak kisebb parcellákban egyelőre egy év tartamára haszonbérletbe adják, vagy esetleg részművelésre átengedjék".

15 Jellemző a földbirtokosokra, hogy a váci járásból, ahol a püspöki uradalmon kívül számos nagybirtok volt, csupán az ácsai jegyző jelentette január 28-án, hogy báró Prónay Dezső és Magyar Béla összesen 180 kat. hold földet ajánlottak fel 6 holdas darabokban akár részes művelésre, akár terményenként haszonbérbe.

16 Az OMGE sem ismerte fel az idők szavát és 1918. november 14-i határozatában a földbirtoknak csak azt a részét hajlandó felajnlani az államnak, „amelyet a gazdaságok épségének megóvása mellett nélkülözni tudnak". Az egyes politikai pártok földreform-elképzeléseiről szólva, a Károlyi-párt programja szerint a földbirtok maximuma legfeljebb 500 kat. hold lehet családtagonként, és a föld felosztása csak megváltás ellenében történhet. A kisgazdapárt elvileg ugyan a földosztás mellett van, de véleménye szerint ahhoz legalább 3-4 esztendő keli". A szociáldemokrata párt egyetértett a Károlyi-párttal az igénybevétel határát és a megváltást illetően. A kommunista párt, ha nem is követelte határozottan a földosztást, de az állami vagy szövetkezeti birtok céljaira kihasított földterület minden megváltás nélküli kisajátítása mellett foglalt állást. A kormány földreformtörvénye, amely hosszas vajúdás után 1919. február 16-án látott napvilágot, lényegében a Károlyi-párt tervezete alapján készült. A földreform-törvény „a parasztság földfoglaló demokratikus forradalmá49