Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 5. A földkérdés Pest megyében a polgári köztársaság idején

5

. A FÖLDKÉRDÉS PEST MEGYÉBEN A POLGÁRI KÖZTÁRSASÁG IDEJÉN Pest megye birtokviszonyai a Magyar Statisztikai Évkönyv szerint az utolsó békeévben, 1913-ban a következő képet mutatták:

1 Az összes birtokok területe meghaladta az egymillió kat. holdat. Ebből: Száma Földterület kb. IC 266 597 57 223 250 79 109 000 218 150 000 1301 272 524 10 000 holdon felüli birtok 2000-10 000 holdig 1000- 2000 holdig 500- 1000 holdig 100- 500 holdig Gödöllőn 40 000 holdas koronauradalom volt. Foton 10 000 holdat birtokoltak a gróf Károlyiak. Pest megye ezenkívül a gyömrői Telekiek, a Coburg-Koháryak, a nagykartali báró Schossbergek, az ezerholdas Prónayak, Keglevichek, Patayak, Rádayak, Irsayak, lovag Floch-Reihersbergek, a Podmaniczkyak stb. birtoka volt. A földesurak között ott találjuk a Habsburg főhercegeket (Piüsborosjenőn), Metternich herceget (Bián), sőt még gróf Tisza Istvánt is, akinek Nagykovácsiban volt birtoka és kastélya. Ilyen birtokviszonyok közepette érthető, hogy a polgári demokratikus forradalom győzelme után a földkérdés egyre jobban előtérebe került Pest megyében is. A néptömegek abban reménykedtek, hogy a polgári szabadságjogok és a nemzeti függetlenség kivívásával, a háború megszűnésével a gazdasági helyzet is megjavul és a Károlyi-kormány siet kielégíteni a falusi szegénység mérhetetlen földéhségét. Mindebben azonban csalatkozniuk kellett, mert a gazdasági helyzet egyre romlott és a kormányzat számára nem volt sietős a földreform végrehajtása. 45