Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 4. A kommunisták harca Pest megyében

kommunista szervezkedés ellen a főszolgabírótól, hogy „a kommunisták forradalmat készítenek elő", ezért francia katonaság kiküldését kéri, mert a galgamácsai csendőrök „megbízhatatlanok". Mikor kérése nem teljesült, Budapestről kért és kapott is 70 csendőrt, akik házkutatást tartottak a község kommunistáinál, a párt elnökét agyba-főbe verték és a pártiratokat elkobozták. Galgamácsáról a csendőrök átmentek Galgagyörkre, „mert megtudták, hogy ott is vannak kommunisták, és ott folytatták tovább a rendcsinálást".

13 Abonyban is felütötte a fejét a kommunistaellenes hisztéria. A főispánkormánybiztos 1919. február 27-én arra figyelmezteti az abonyi főszolgabírót, hogy tudomására jutott, miszerint a községben „felelőtlen elemek a közbékét kommunista célzatú mozgalmak szításával állandóan veszélyeztetik". Kégl kormánybiztos felhívja a helybeli szociáldemokrata párt elnökségét és a karhatalom parancsnokát, hogy „az ily irányú mozgalmakat a legszigorúbban ellenőriztesse és akadályozza meg".

14 Vácott a klerikális reakció is kivette a részét a kommunistaellenes rágalomhadjáratból. Minderről a város haladó szellemű hírlapjából, a „Váci Újság"-ból értesülhetünk. A „Politika a szószékről" című írás a püspök egyik beszédével foglalkozik, aki óva intette a váci dolgozókat a szocialistáktól és kijelentette, hogy a vörös szocialistákkal szemben „csak a király mentheti meg az országot. . ." A püspöki szózat leplezetlen kiállás a Habsburgok királysága mellett és a Magyar Népköztársaság elleni lazításnak minősül.

15 A leszerelt katonák üldözésére is azért került sor sok helyen, mert a kormányhatalom őket kommunizmustól fertőzöttnek tekintette. A főispán-kormánybiztos az Országos Propaganda Bizottság felkérésére rendeletben szólította fel a főszolgabírókat, hogy jelentsék a leszerelt katonák egyesületének tevékenységét. A pomázi főszolgabíró március 9-Í jelentésében arról tájékoztatja a főispánt, hogy szervezkedést észlelt, „. . .de a kormány erélyes fellépése a kommunisták ellen véget vetett a szervezkedésnek. . ."

16 A Pest megyei szociáldemokrata sajtó - a polgári lapokkal vállvetve - gátlástalan eszközökkel harcolt, hogy leküzdje a kommunista agitáció hatását. Módszere rendszerint a rágalom volt. Leggyakrabban a kommunistáknak a tulajdon kérdésében vallott nézeteit forgatták ki, mégpedig úgy, hogy elijesszék a parasztokat a kommunista párttól. A gödöllői polgári lap szerint pl.: „.. .a kommunisták az összes vagyonok társadalmasítását és az egész emberi társadalom proletarizálódását követelik".

17 A „Ceglédi Közlöny", a helyi SZDP-szervezet lapja erről a következőket írta: „az SZDP előbb meg akarja érlelni a helyzetet a szocialista végcél befogadására. .. Nem tudják önök, hogy az SZDP nyíltan is színt vallott az úgynevezett kommunisták ellen, akik ma, rögtön, éretlen viszonyok között akarják megvalósítani a kommunizmust".

18 A ceglédi szociáldemokrata lap valójában a szocialista végcél előtt egy átmeneti szakasz beiktatását képzelte el, és támadta a kommunistákat, akik forradalmi lendülettel hirdették, hogy Magyar41