Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 4. A kommunisták harca Pest megyében

ij-i ülése egyhangúlag kimondja, hogy a jelen társadalmi rend megérett a megdöntésre, és egyedül a munkásság képes arra, hogy szervezetten átvegye a hatalmat a munkásság és a földtelen parasztok tanácsainak a diktatúrája útján. Nem a demokrácia és nem nemzetgyűlés, hanem munkások és földtelen parasztok tanácsai és proletárdiktatúra vezet bennünket a szocializmushoz és a kommunizmushoz . .. Ebben az irányban odaállunk a Kommunisták Magyarországi Pártjához".

4 A gyűlés után nyomban megalakult a kommunista pártszervezet és ezzel a gyár munkásainak a többsége még inkább a kommunisták befolyása alá került. Egyébként a gyár szervezett dolgozói - a szakszervezeti tagok - továbbra is ragjai maradtak a szociáldemokrata pártnak. Az aszódi és más repülőgépgyári munkások útja az 1918-1919-es forradalmak során a forradalmi szocialista mozgalomtól szükségszerűen vezetett el a kommunista pártig. Érdekes képet nyújtott a forradalmi munkásmozgalom helyzetéről a tököli földmunkás szervezet 1919. január 5-i gyűlése, amelyen a szakszervezet kimondta csatlakozását a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Az új, kommunista vezetőséget azonnal meg is választották. Ez a csatlakozás a kommunista párthoz nem a szociáldemokrata párttagság kollektív döntésével történt, hanem úgy gondolták, hogy mint szakszervezeti tagok a KMP tagjai lesznek, ha kimondják csatlakozásukat a párthoz. Arról nincs tudomásunk, hogy - mint Aszódon - külön pártszervezet is létrejött volna. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a helyi SzDP szervezet titkára, Stokker Károly, minden igyekezetével meg akarta akadályozni a gyűlést, de miután ezt nem tudta elérni, összehívták a helyi Nemzeti Tanácsot és megállapodtak abban, hogy gazdákat és polgárokat léptetnek be az SzDP szervezetébe. Az a törekvésük, hogy ily módon szavaztatnak maguknak bizalmat, végül is kudarcot vallott.

5 Üllőn a KMP célkitűzéseit Somló Dezső ismertette, ezután a helyi szociáldemokrata szervezet elfogadta azt a javaslatot, hogy testületileg lépjenek be a kommunista pártba. Tehát itt is kollektív átlépésre, illetve belépésre került sor.

6 Pest megyében a szegényparasztság és a munkásság körében egyaránt eredményesnek bizonyult a kommunista agitáció. Pécelen a kommunista pártszervezetben 1919. január 10-én Karikás Frigyes tartott előadást és ismertette a párt programját. Tökölön január 12-én a szociáldemokrata párt gyűlésén kommunista elnököt választottak és szerb, valamint magyar nyelven ismertették a politikai helyzetet, amely után a gyűlés egyhangúan kimondta, hogy csatlakozik a Kommunista Párthoz. A kispesti kommunista pártszervezet megalakulásáról is tudósít a sajtó, ahol a vezetőség tagjai között találjuk Molnár Istvánt, Chlepkó Edét, Rákos Ferencet és Hikádé Aladárt. A Mátyásföldi Repülőgépgyár munkásai január 18-án tartott gyári értekezletükön mondták ki a kommunista pártszervezet megalakítását és 16 tagú (!) vezetőséget választottak. Egyben határozatot hoztak a Vörös Újság kötelező előfizetésére.

7 39