Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 3. A nemzeti tanácsoktól a néptanácsokig

3. A NEMZETI TANÁCSOKTÓL A NÉPTANÁCSOKIG Magyarországon - és természetesen Pest megyében is - az 1918 december és 1919 február közötti hónapokban az osztályharc egyre fokozottabb kiéleződésének lehetünk tanúi. Mindez elsősorban a hatalom szféráiban zajlott le és arra vezetett, hogy a nemzeti tanácsok 1919 februárjára átszerveződtek néptanácsokká. A biai járásban, Tökön már az 1918. december i-i népgyűlésen néptanáccsá változtatták át a nemzeti tanácsot. A jegyzőkönyv tanúsága szerint

1 a népgyűlés egyben új néptanácsi elnököt és tanácstagokat választott. A toki néptanács a régi jegyző és elöljáróság eltávolításának az okait egy későbbi, 1919. január 23-i jelentésében részletezi, amelyben hangsúlyozza, hogy a helyi eseményeket „nem az országban uralkodó tömeghangulat irányította.. ., hanem az elöljáróság részéről a háború folyama alatt követett felületességek, a hadban levők s azok családjai iránt mutatott nemtörődömségek, a jegyző részéről különösen a háború alatt megnyilvánuló kapzsiság (pl. katonai felmentésekért 200 koronát vágott zsebre), s hogy előbb nem történtek meg a dolgok, az a régi rendszer nyomásának és a lakosság csodálatos tűrésének a következménye".

2 Hosszú út vezetett Erzsébetfalván míg a képviselőtestület átadta a hatalmat a nemzeti tanácsnak és ezt követően megalakulhatott a néptanács. A képviselőtestület 1918. december 30-án ült össze és hatáskörét a nemzeti tanácsra ruházta. Ennek ellenére a tanács még 1919. január 25-én sem kezdte meg hivatalos működését. Csak miután február 10-én Földes István főispán-kormánybiztos 17 új taggal kiegészítette az elöljáróságot, a nemzeti tanács megkezdhette tényleges működését. Majd február 26-án kimondta feloszlatását és a néptanács megalakulását. Ez volt a néptanács egyetlen ülése, mert a következőt csak március 24-re tervezték!

3 Másutt is volt olyan törekvés, hogy a nemzeti tanácsokat néptanácsokká alakítsák. A „Gödöllő és Vidéke" 1919. január 19-én hírt ad arról, hogy a szociáldemokrata párt népgyűlést tartott Gödöllőn, amelyen elfogadták a helyi pártszervezet határozati javaslatát a gödöllői járás közigazgatására vonatkozóan. Eszerint a községek élére az elöljáróságok, képviselőtestületek és nemzeti tanácsok helyett nyolc nap alatt néptanácsok választandók. A választásra február 2-án került sor. A gödöllői néptanácsban a helység jellegének megfelelően a 32