Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

I. PEST MEGYE AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A KÁROLYI-KORMÁNYZAT IDEJÉN - 2. Az „őszirózsás” forradalom győzelme Pest megyében

kifejti, hogy a nemzeti tanácsok a jövőben csak mint véleményező, tanácsadó szervek támogatják a főispáni teendőkkel ellátott kormánybiztosokat.

26 A kalocsai munkástanács ezért a Központi Munkástanács segítségét kérte, mert a belügyminisztérium és a közélelmezésügyi minisztérium sorra ad ki olyan rendeleteket, amelyek a közrend fenntartásában és a közélelmezési feladatokban korlátozza, sőt lehetetlenné teszi a tanácsok tevékenységét és a nép által választott szervtől elveszi a hatalmat.

27 A nemzeti tanácsok Pest megyében rendkívül tarka képet mutattak. A városokban a régi hivatalnokréteg demokratának álcázta magát, jelentős befolyást gyakorolt a nemzeti tanácsok - és később néptanácsok - munkájára. A legjellemzőbb ezen a téren a váci példa. A nemzeti tanács Vácott már október 31-én megalakult: 7-7 polgár, katona és munkás tagból. A munkásságot Fischer Ferenc, Matisz Mihály, Kovacsik Mihály, Petrasovits József, Majercsák Gyula, Schiller Ferenc és Haraszti Ernő képviselték. Közülük többen később jelentős szerepet játszanak a váci direktórium vezetésében.

28 A nemzeti tanács megalakulását Vácott november i-én a Constantin-téren megtartott népgyűlésen hirdették ki. A város lakosságát Migray József és Preszly Elemér tájékoztatta a forradalmi eseményekről. Preszly - egyebek között - hangsúlyozta, hogy a város polgársága „szívvel-lélekkel csatlakozik az eseményekhez".

29 Preszlyt később is, az 1919 februárjában megalakult 14 tagú néptanácsba is beválasztották és - mint ismeretes - ugyanez a Preszly lett az ellenforradalom hatalomra jutása után Pest vármegye kormánybiztosa, majd főispánja. Más Pest megyei városban is jelentős pozíciókhoz jutott a polgárság ellenforradalmi érzületű része. így pl. Cegléden az új közigazgatásban helyet kaptak a városi burzsoázia képviselői is, főleg jómódú ügyvédek, közülük került ki a polgármester: dr. Dobos Sándor. Nagykőrösön a nemzeti tanács megalakulását a sokat nélküzött néptömeg éhségtüntetése kísérte. Nem csupán üzleteket fosztott ki a tömeg, hanem agyonverte azt a hentest, aki a háború alatt a húskimérést végezte és sok visszaélést követett el. Majd a nép a városi jegyző ellen fordult, aki a háború alatt a rászorulókat rendszerint e szavak kíséretében utasította ki hivatalából: „Ha nincs mit enni, menj legelni!" A jegyzőt a feldühödött nép valóban a Cifra kertbe vitte legelni.

30 Dr. Kökény Dezső ügyvédet választották meg Nagykőrösön a nemzeti tanács elnökévé, majd a polgármesteri széket is vele töltették be. A helybeli nemzeti tanács november 4-én határozatot hozott arról, hogy a szociáldemokrata párt, a Földművelő Tanács, valamint a Mezei Munkás Önképző Kör tagjaiból egészíti ki a sorait.

31 A nemzeti tanács, mint forradalmi szerv értékének, jelentőségének a csökkenésére mutat az is, hogy december 9-én, amikor dr. Kökény Dezsőt a különböző nehézségek miatt teljhatalommal ruházták fel Nagykőrösön, a nemzeti tanácsi elnöki tiszte alóli felmentését kérte. Utóda dr. Kovács Lajos főgimnáziumi tanár 27