Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 9. Harc az ellenforradalom ellen

vontak le. A július eleji reformkísérletek két sarkpontja, a közigazgatási és karhatalmi apparátus megtisztítása, illetve a falu alsó rétegeinek leválasztása és szembefordítása a közép- és gazdagparasztsággal, olyan célok voltak, amelyeknek megvalósítása jelentős mértékben javított volna a Tanácsköztársaság belső helyzetén, kedvező irányban változtatta volna meg a társadalom osztályerőviszonyait. E célok - és más helyes elgondolások - megvalósítását azonban meghiúsította a Tanácsköztársaság bukása. Külön lapra kívánkozik a szentendrei ellenforradalom említése, mert a budapestivel összehangolt akció szervezettnek tekinthető. A fővárosban június 24-én lezajlott ludovikás lázadással egy időben került sor a szentendrei eseményekre. Éjfélkor félreverték Szentendrén a templomhegyi öreg katolikus templom harangját. Ez volt az ellenforradalmárok jeladása, akik felfegyverkezve jelentek meg a város kommunista vezetőinek lakásain és 40-50 embert összeszedtek, s a járásbíróság fogházába zártak. Az akció értelmi szerzője Dr. Weresmarthy Miklós ügyvéd volt, aki már korábban is maga köré gyűjtötte az ellenforradalmár érzelmű szentendreieket. Weresmarthy hívei már előre nagy mennyiségű lőszert és fegyvert rejtettek el a Weresmarthy-villa kapualjába. Június 25-én, amikor Budapesten leverték az ellenforradalmat, a menekültek egy része Szentendrére érkezett és ott hozzájárult a helyi ellenforradalmi lázadás felszításához. Weresmarthy e nap délutánján a bíróság udvarán közölte a fogvatartott kommunistákkal, hogy „csak saját testi épségük megóvására szedette őket éjjel össze, nehogy másoktól kelljen bántalmazást elszenvedniük, de most azt tanácsolja, menjenek haza, ha mernek. . ." Nem sokkal azután, hogy a foglyokat hazaengedték, mintegy 2 5 o főnyi gyári munkásszázad érkezett a városba a rend helyreállítására és a Vörösőrség megsegítésére. Miután több halálos ítéletet hoztak a statáriumra való tekintettel - az ítéletet azonban nem hajtották végre -, elvonultak a városból. A helyükre Chudy Ferenc vezetésével egy 17 tagú bőrkabátos, kézigránáttal felszerelt, ún. „terrorkülönítmény" érkezett. Chudy emberei a szentendrei ellenforradalom vélt vezérét, dr. Kucsera Ferenc káplánt - akiről alaptalanul feltételezték, hogy a templomkulcsot kiadta -, lakásáról elhurcolták és a Duna-parton agyonlőtték. „A gyilkosságot az egész város, a munkásság is elítélte" - vallotta dr. Horváth Ákos, a szentendrei direktórium egyik vezetője.

22 - Az is nagyon rossz vért szült a lakosság körében, hogy egy házkutatásnál előkerült nemzetiszínű zászlót a Chudy-féle különítmény helyettes vezetője, Darázs István, „jó lesz kapcarongynak!" felkiáltással széjjeltépte. Június 26-án maga Joanovics is a városba érkezett, hogy lecsillapítsa a kedélyeket. Valójában a Kucsera-eseten kívül az ellenforradalmárokkal szemben nem alkalmaztak szigort. Néhány tucat félrevezetett kisember egyszerű flgyelmezte169