Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 9. Harc az ellenforradalom ellen

Cwick János parancsnoksága alatt a Csepel-szigeten, Tököl, Ráckeve, Rácalmás terepszakaszon nyomult előre, az öt vörösorszázad pedig Fehér Imre ezredes vezetésével Kiskunlacháza irányában. A támadás lendületét fékezte az ellenforradalmárok előrelátása, az ti., hogy vagy felszedték vagy használhatatlanná tették a vasúti síneket. Ezért Budapest külvárosai után az előretörés csak nagyon lassan, gyalogmenetben történhetett. A vasasok ennek ellenére már 20-án este Ráckevére érkeztek. Útjukon a legcsekélyebb ellenállást sem tapasztalták. Az öt vörösorszázad éjjel 10-12 óra között érkezett Kiskunlacháza alá. A túlerőben levő vörösőr alakulatok a fehérgárdistákat és a hozzájuk csatlakozó kaszás, kapás parasztokat megfutamították. Június 21-én déltájban Szamuely Tibor is Kunszentmiklósra érkezett különítményével együtt. A Lenin-fiúk páncél- és teherautókra ülve, ezen a napon felszabadították a Tass és Dunavecse közötti területet. így tehát június 21-én estére a Csepel-sziget és a Dunavecse—Kunszentmiklós vonaltól északra fekvő Duna menti települések felszabadultak. A forradalmi alakulatok csak június 22-én ütköztek komolyabb ellenállásba. Szamuely motorizált különítményét, a háromautónyi Lenin-fiút Dunapataj alatt olyan erős gránáttűz fogadta, hogy kénytelenek voltak visszafordulni. Hartát pedig a Lenin-fiúktól visszafoglalták az aktív védelembe átmenő Dunapataj környéki felkelők. „A vörösőr- és vöröskatona-alakulatok vezetői 22-én éjszaka csapatösszevonásokat rendeltek el, Szamuely aknavetőket, lőszert kért a hadsereg-főparancsnokságtól. Vágó Béla közreműködésével koordinálták az ellenforradalmi falvak ellen másnap délről, északról és keletről indítandó támadás terveit." „A tervnek megfelelően Szőke a kiskunhalasi és kiskunmajsai zászlóaljak élén 23-án hajnalban támadást fejlesztett ki Kecel irányban. Az Imre-hegy felől közeledő vörösőröket a keceli ellenség puskatűzzel fogadta. Rövid tűzharc után Szőke parancsot adott a község lövetésére. A tüzérségi előkészítés és a falu végi tűzpárbaj az ellenforradalmároknak viszonylag komoly emberveszteséget okozott. Váry Albert szerint 19 keceli lakos vesztette életét, egy későbbi statisztika 22 halottról tud. Amikor az ágyútűz után a vörösőrök ismét rohamra indultak, Kecel lakossága parlamenterek útján a támadás leállítását kérte. Vezetőik kiadása s a feltétel nélküli fegyverletétel elfogadása után Szőke teljesítette kérésüket. A keceli csatával egy időben a határvédelmi zászlóaljak jobb szárnya Soltvadkert felé nyomult. Soltvadkert Kecelhez hasonlóan ellenállt, az ütközetben 9 »fehérgárdista« vesztette életét. Soltvadkert és Kecel elfoglalása után Szőke csapatai Kiskőrös ellen indultak. Az ellenforradalmárok nem várt szívóssággal védekeztek. A vörösőröket meghátrálásra kényszerítették és pályakocsijukat is elfoglalták. Szőke sikeresen indult délelőtti támadása tehát eredménytelenül végződött, Kiskőrös felkelői megvédték állásaikat."

18 Ez a vállalkozás még be sem fejeződött, amikor északról Szamuely és Peczkay csapatai is megkezdték hadműveleteiket. A Kiskőrös irányában kifejlődött tá167