Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 6. A közellátás

akadályozása miatt szigorú intézkedéseket foganatosítottak. Pl. forradalmi törvényszék elé állítottak és elítéltek csaló lisztkereskedőket. A város közellátási ügyeit Termann József intézte. A lakosság részére szük­séges áruk egy részét kiutalások alapján szerezték be, a többit a közeli falvakból igyekeztek pótolni. Felszólították a környéken élő parasztságot, hogy továbbra is rendszeresen hozza be terményeit a városba, de a feketekereskedelem megakadá­lyozására megtiltották, hogy utcán vásároljanak élelmiszert a falusiaktól. Élelmiszer jegyeket bocsátottak ki a városi lakosság részére. Elsősorban a szervezett munkásokat és a vörös katonák hozzátartozóit vették figyelembe az áruelosztásnál. A legsúlyosabb probléma itt is a húsellátásnál jelentkezett, amihez hozzájárult, hogy a Duna-menti nyaralók is sok esetben Vácra jártak be húsért. A közellátási gondok enyhítésének jó módszere volt, hogy a váci járásban nem rekviráltak, hanem kértek! A Váci Hírlap is ilyen címmel számol be arról az eredményes módszerről, ahogy a járási direktórium eljárt a falvakban. Nép­gyűléseket hívtak össze, a papokat megkérték: a közellátás biztosítása érdekében apelláljanak az emberiességre, mert a közös boldogulás akadálya a fölösleges élelmiszer rejtegetése. Az agitáció eredményeképpen több község önként fel­ajánlotta fölös gabonáját és más terményeit. Olyan kis község, mint Váchartyán, önkéntes adakozásból több mint 50 q gabonát hordott össze! 29 Jól bevált az a módszer is, hogy főleg a malmokban és az országutakon éjjeli razziákat tartottak és a házbizalmiak hálózata is nagy segítséget nyújtott az ellátás biztosításában. Ezzel szemben az általános helyzetet az jellemezte, hogy a parasztok termé­keiknek csak kis részét szolgáltatták be hivatalos áron. Ahol bevezették az élelmi­szerárak maximálását, szinte minden áru eltűnt a piacról. Emiatt később egyes helyeken, pl. Kecskeméten, 30 és Cegléden 31 megszüntették az árak maximálását. Budapest közelsége, a batyu^ás (a módosabb parasztok hús, gabona- és egyéb élelmiszerfölöslege így került a fővárosba) is nehezítette a közellátást, mert elvonta az élelmet és vetőmagot a szegény nép elől. Ugyanakkor a direktóriumok köteles­ségévé tette a tanácskormány a szabályszerű felszállítást Budapestre. A batyuzás elterjedéséhez hozzájárult, hogy az üzemek - nyersanyag- és tüzelőanyaghiány miatt - a haditermelésen túl alig dolgoztak. Nagy hiány mutat­kozott iparcikkekben. Ugyanakkor nagy gondot okozott a parasztság fölös élelmiszereinek a megszerzése az ipari proletariátus, a városi dolgozók számára. A batyuzóktól és egyéb felvásárlóktól csak uzsoraáron vagy előnytelen csere for­májában tudták azt megszerezni. A gazdák fölöslegeinek a begyűjtésével a ta­nácskormány nem boldogult. Végül is közvetlen árucserével kísérleteztek. A paraszt hivatalos áron be­szolgáltatta élelmiszerfölöslegét (baromfit, tejterméket, tojást stb.) és ennek ellenében vásárlási utalványt kapott, amelyre hivatalos áron iparcikkeket vásárol­hatott. Ez az akció június elején indult Fejér, Tolna, Veszprém és Zala megyék­143

Next

/
Thumbnails
Contents