Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 6. A közellátás

szövetkezni fog a munkásokkal és közvetlenül a gyárnak fog szállítani ipari termékek fejében."

17 A kiskunfélegyházi munkástanács már nemcsak fenyegetőzik, hanem valóra is váltja azt a módszert, amiről a nagykőrösi küldött felszólalásában olvashattunk. A munkástanács a lánckereskedelem kikapcsolása érdekében a felesleges élelmiszert a Közellátási Népbiztosság megbízottja útján közvetlenül a fővárosi élelmiszer-üzemeknek és munkásfogyasztási szövetkezeteknek juttatja.

18 A kormányzótanács, a megyei, járási és községi tanácsok erőfeszítései ellenére, Budapest élelmiszer-ellátását csak nagy nehézségek közepette tudta biztosítani. Nem Pest megye segítőkészségén múlott, hogy Budapest népére még igen súlyos idők vártak és a Tanácsköztársaság leverése után a helyzet szinte katasztrofálisra fordult. A közellátási helyzet megjavítása egyébként Budapest és Pest megye közös érdeke volt, mivel a fővárosi lakáshiány miatt a Pest környéki gyárak munkásai a közelben fekvő községekben kerestek lakást. Az ott lakó munkásság élelemmel és közszükségleti cikkekkel való ellátását a Közellátási Népbiztosság a Budapest környéki Közellátási Biztosra bízta. A biztosság működési köre május i-ig 28 főváros körüli községre, illetve városra terjedt ki. A peremterületeken kívül Budakalász, Budatétény, Dunaharaszti, Dunakeszi, Felsőgöd, Pomáz, Szentendre, Törökbálint és Vecsés községek tartoztak e szerv hatáskörébe. A biztosság célja az volt, hogy e községek munkásainak „ugyanazt az ellátást biztosítsa, mint amilyent a fővárosban lakó munkások kaptak". A biztosság 600 000 ellátatlanról gondoskodott. Május i-től a Közellátási Népbiztosság a biztosság működési körébe újabb 10 községet utalt. Ezek: Pécel, Isaszeg, Monor, Üllő, Ecser, Péteri, Maglód, Gyömrő, Budaőrs és Budakeszi. E községek maguk kérték a Közellátási Népbiztosságot arra, hogy a Budapest környéki Közellátási Népbiztossághoz tartozhassanak, mert „annyira meg voltak elégedve a bizottság működésével". Július i-től - a Vörös Újság értesülése szerint - újabb községeket utalnak ehhez az ellátási körzethez. Ezek: Sződ, Göd, Fót, Veresegyháza, Kerepes, Szada, Mogyoród, Gödöllő, Csömör, Kis- és Nagytarcsa, valamint a Cinkotától különvált Ehmanntelep, amely Sashalom néven külön községgé alakult. így tehát az említett községek dolgozói a budapesti munkásság ellátásának megfelelő élelmezési és közszükségleti cikkeket kapták.

19 Pest megyében a közélelmezési helyzet májusban volt a legsúlyosabb. A gazdasági év végén még a termelő községek is gabona- és liszthiányra panaszkodtak. Csak növelte a nehézségeket, hogy a katonai események következtében elakadtak a burgonyaszállítások és a már kifizetett 240 vagon burgonyából is csak jelentéktelen mennyiséget kaptak meg a községek. Május 15-től június 15-ig a megyei direktórium felhatalmazza a járási tanácsokat, hogy egyik község hiányát a másik feleslegéből pótolják. v\hol ez nem 140