Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - Műszaki létesítmények Pest megyében

és az összeomlott segédjegyzői lakás) állapotának megvizsgálása és megjavítása érdekében.

102 Megtervezték az Isaszegen létesítendő nagyfeszültségű villamos erőátviteli távvezeték munkálatait. A tervek között szerepelt a Pécel felé vezető út és a Rákoshíd megjavítása. Gazdasági vasút építését tervezték erdőkitermelés céljaira. A munkát a MÁV Gépgyár munkásai vállalták. Az Ilka-majorhoz és az Ürge-majorhoz vivő utat is ki akarták építeni. Felmérték a gazdaságokban szükséges építkezéseket, összesen kb. 15 000 négyzetméter tető befedését és egyéb építkezéseket a gazdasági épületekben. Tervbe vették a Szentgyörgy-major mellett tőzeggyár bővítését és az ott dolgozó idénymunkások számára barakk-lakás építését.

103 Külön kell szólnunk - mint jó példáról - a ráckevei járási műszaki hivatal működéséről. Irányításával a járás területén hét műszaki mérnök tevékenykedett. A szigeten négy, a másik oldalon három. Feladatul kapták, hogy az utak, hidak, középületek, vasutak, csatornák, lakások stb. állapotával törődjenek, javításukról és fenntartásukról gondoskodjanak. Rendszeres jelentést küldtek a megyei műszaki hivatalnak.

104 A Forradalmi Kormányzótanács XL. sz. rendelete hívta életre a Községi Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottságokat. E 3-3 taggal rendelkező bizottságok minden községben műszaki munkakatasztert töltöttek ki április második felében, amelyben - kérdésekre válaszolva - beszámoltak a községek műszaki helyzetéről, az utak, épületek állapotáról, a lakáshelyzetről, az ipari gépek számáról, üzemanyagszükségletéről.

105 A mérnökök és bizottságok együttes munkája nyomán alakult ki, hogy milyen építkezésekre van szükség, hol kell az utakat megjavítani, mennyire biztosított az aratásra és a cséplésre való előkészület. A legnagyobb problémát az utak állapota jelentette. A köves utakat 5-6 év óta nem javították, helyenként járhatatlanok voltak. A dűlőutak is elhanyagolt állapotban várták a tavaszi és nyári munkákat. Éppen ezért nagyra kell értékelnünk azt a munkateljesítményt, aminek a következtében ezeket az utakat két hónap alatt feltöltötték, kijavították, a községeket összekötő (ún. vicinális) utakat a ráckevei állomásról elhordott salakkal rendbe hozták.

106 A ráckevei járás egyéb feladatairól szólva, Dunaharaszti község szennyvízlevezető csatorna építésére adott be igényt, amelynek terveit június 13-tól július 13-ig közszemlére tették ki a községházán. A határban általános alagcsövezést terveztek a mélyebb területeken. A ráckevei műszaki megbízott mérnök javasolta, hogy Makád községnél 200 kat. hold területű réti földet csapoljanak le, illetve víztelenítsenek. A peregiek még 1913 júliusában egy községi csatornázási tervet küldtek be, amelyet július 23-án a Magyar Tanácsköztársaság Építési Direktóriuma azzal küldött vissza, hogy a munkálatokat közegészségügyi szempontból igen kívánatosnak tartja, az építési anyagot kiutalja. A tervrajzok részletesen tartalmazzák az elképzeléseket. 134