Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - A mezőgazdasági kultúra fejlesztése

A mezőgazdasági kultúra fejlesztése A tanácskormány a mezőgazdaság szocializálásával párhuzamosan a korszerű termelési módszereknek, a magyar mezőgazdaság adottságai maximális kiaknázásának is nagy figyelmet szentelt. Hatásos intézkedéseket tettek a belterjesség növelése, az öntözéses gazdálkodás és különböző mezőgazdaság-tudományi kísérleti állomások létesítése érdekében. Míg politikai téren alapvető hibák és mulasztások jellemzőek a parasztkérdés, a földkérdés megoldásában, ugyanakkor a mezőgazdaság fejlesztéséért hihetetlen erőfeszítéseket tettek. A legalapvetőbb feladatnak a tervszerű termelés megteremtése mellett a külterjes gazdálkodásról az intenzív, belterjes gazdálkodásra való áttérést tartották. Ezt célozták azok a rendeletek és intézkedések, amelyek a nagyobb munkaigényű ipari növények (dohány, kender, len, cikória, napraforgó stb.) fokozottabb termelését szorgalmazták.

75 E rendelkezések csak részben jártak eredménnyel. Főleg az olajos magvak termelése terén sikerültek az erőfeszítések, de igen nagy súlyt helyeztek a Budapest körül kialakítandó „zöldövezet" megszervezésére. Ebből a célból a Vörös Hadsereg részére is juttattak földterületeket. Pl. a Pestszentlőrinc határában fekvő Szemere -birtokból iooo holdat adtak át az ottani vörös ezred katonáinak, akik kötelezték magukat, hogy ebből ioo holdon a község részére termelnek zöldséget. Vácott 150 holdat adtak át a Vörös Hadsereg 3. hadosztályának. A Hadügyi Népbiztosság albertfalvai mintatelepét pedig a hadbavonultak családtagjainak élelmezésére fordították. Pest megyében, amelynek nagy része Budapest „zöldövezetéhez" tartozott, 9415 kat. hold konyhakertészet volt.

76 A zöldövezettel együtt a főváros körüli hizlaldákkal és baromfitelepekkel akarták biztosítani Budapest élelmiszer-szükségletét. Ezt a célt szolgálta, hogy Budapest környékét közélelmezési szempontból a fővároshoz csatolták. Májusban 28, július közepén már 5 3 község tartozott a fővároshoz és a továbbiakban még 6 községet szándékoztak átcsatolni.

77 Május közepétől származó híradás szerint Budapesten és környékén 15 kertészeti termelőszövetkezetet alakítottak. Ezek a szövetkezetek már május végétől kezdve ellátták a fővárost zöldséggel. Budapesten két kertészeti szövetkezet létesült, az egyik 225, a másik 80 holdon; Csepelen 400 kat. holdon. Kertészeti termelőszövetkezetek voltak még Monoron, Szabadbattyánban, Pestszentlőrincen, Tökölön, Nagytétényben, Budafokon. A Váci úti Wolfner Bőrgyár munkásai Újpesten létesítettek kertgazdaságot.

78 A Tanácsköztársaság ideje alatt tág lehetőség nyílt agrotechnikai kísérletekre is. A gödöllői burgonyatermelési hivatal pl. öntözési kísérletet folytatott a burgonyatermelés fokozására. Pest megyében 150 q átlagos burgonyatermés elérését tűzték ki célul, holott akkortájt - különösen nagy szárazság idején - még 20 q-t sem termeltek.

79 A burgonyával egyidejűleg más növényfajoknál is végeztek öntözési kísérleteket. 128