Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - A mezőgazdaság helyzete az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben

A szigetszentmiklósi direktórium is azt jelenti a megyei direktóriumnak, hogy a községből nagyobb mennyiségű tej és más élelmiszer került feketén forgalomba. A tejből - becslésük szerint - naponta 3-400 litert csempésznek ki a fővárosba.

41 Lényegében a májusi jelentés adatai alapján foglalkozott a közgazdasági osztály vezetője a megyei szovjet június 10-i ülésén a mezőgazdaság helyzetével. Elmondta, hogy Pest megyében 257542 kat. hold. volt őszivel bevetve, tavaszival pedig 82989 kat. hold. Tengerivel 80230, burgonyával 20556, konyhakertészettel 9415 kat. hold., legelő és vetett takarmány összesen 153772 kat. hold. Meglepő, hogy - közlése szerint - a csatornázási munkák miatt parlagon heverő földeket kivéve, nincs parlagföld Pest megyében. Mivel ez ellentmond a két, fent idézett jelentésnek, ezért a közgazdasági osztály vezetőjének a közlését nem tekinthetjük megalapozottnak. A tejtermeléssel kapcsolatban Fischer Géza tanácstag tesz érdekes megállapításokat a megyei tanács ülésén. Szerinte a tejtermelés csökkenésének három oka van: i. a földreformmal kapcsolatos bizonytalanság (több helyen a tehenet is kiosztották), 2. a hamis bevallás, 3. a katonaság hússzükségletének minden gazdasági érdek mellőzésével történő kielégítése. Az április adatok szerint a tejmennyiség 50%-át teszi ki a konvenció, míg azelőtt az össztejtermelésnek csak 7,5%-át tette ki. Míg 1918 augusztusától októberig a konvenció 5642 liter volt, addig 1919 áprilisában már 13089 liter, ugyanakkor 1918-ban az össztejmennyiség 82000 litert tett ki, míg 1919 áprilisában a hivatalos kimutatás csak 26000 liter tejről tud.

42 Ezek az adatok nemcsak arról nyújtanak világos képet, hogy hol is kell keresnünk a tejhozam csökkenésének az okát, hanem arra is rámutatnak, hogy a parasztság tej konvenciója a Tanácsköztársaság alatt több mint 100%-kai megnövekedett. A. mezőgazdaság helyzete a% állami gazdaságokban és a szövetkezetekben A vármegyei Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottság jelentései nem szólnak a szocializált állami birtokok és szövetkezetek állapotáról. Ha teljes képet kívánunk kapni a megye mezőgazdasági helyzetéről, behatóan kell foglalkoznunk azokkal a gazdasági, szervezési és munkaügyi kérdésekkel, amelyek Pest megyében a szocializálás után jelentkeztek. A megyei munkástanács és intéző bizottság ülésein különösen a szocializált birtokok vezetésének és munkásellenőrzésének a problémája állt az érdeklődés középpontjában. A megyei direktórium és általában a helyi tanácsok intézkedéseit korlátozta az a körülmény, hogy hatáskörük nem terjedt ki a termelés irányítására. A termelést - és így a mezőgazdasági munkát is - az egyes népbiztosságok irányították, 118