Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején - A mezőgazdaság helyzete Pest megyében

ra, mert azt akarták elérni, hogy a szegény emberek is megvásárolhassák. A határozat értelmében az elosztást sorshúzás útján kell lebonyolítani.

32 A ráckevei járásban - Szigetszentmiklóson, Szigetújfalun, Ráckevén, Kiskunlacházán - összesen 441 házhelyet igényeltek, de a többi községben is sor került a parcellázások bejelentésére.

33 Főleg a volt koronauradalmakon nyomorúságos lakásviszonyok közepette élő gazdasági cselédek akartak megszabadulni megalázó szociális helyzetükből. Gyors intézkedésekre volt szükség. Az isaszegi munkástanács elhatározta a volt koronauradalom munkáslakásainak renoválását.

34 A törökbálinti szocializált Sváb-féle uradalom kastélyát megnyitották a termelőszövetkezeti tagság számára. A kastély nagy részét - a nagy helyiségek (könyvtár, társalgó stb.) kivételével - lakássá alakítják.

35 A nagykátai járási birtokrendező bizottság műszaki osztályán elkészült a Prónay-uradalom épületeinek felújítási terve és részletes műszaki leírása.

36 A Pest megyei falvakban százszámra jelentkeztek a parasztok, a munkások, a dolgozó kisemberek, hogy a Tanácsköztársaság segítségével családi házhoz jussanak. A műszaki hivatalhoz beérkezett, az igénylők nevét tartalmazó névjegyzékek beszédes bizonyítékai a házhelyakció sikerének. Egy július végi sajtóközlemény szerint mintegy 18 600 személy igényelt házhelyet.

37 A Tanácsköztársaság leverése azonban nem tette lehetővé ennek az akciónak a sikeres lebonyolítását. A parlagföldek kiosztása, az „illegális" földosztás, valamint a házhelyakció sikere megerősíti azt a legfőbb tanulságot, hogy súlyos hiba volt 1919-ben a földosztás elmaradása. A mezőgazdaság helyzete Pest megyében A mezőgazdaság helyzetéről Pest megyében teljes, mindenre kiterjedő, átfogó képet nem tudunk bemutatni. Két alkalommal: április és május végén azonban összefoglaló jelentések készültek a megyéről, amelyek - ha hiányosan is - meglehetősen hűen tükrözik a mezőgazdasági helyzetképet. A vármegyei direktórium mellé rendelt Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottság az április 24-ig beérkezett munkakataszterek alapján 80 község jelentéséről nyújt összefoglaló képet.

38 Ezekben a községekben parlagon maradt 18789 kat. hold Vetőmaghiány miatt vetetlen a tengeri 15 községben Vetőmaghiány miatt vetetlen a burgonya 16 községben Nem vetették el a takarmányt 2 községben Munka nélküli munkás van 17 községben, összesen 3695 ember. Ezek közül egyedül Zagyvarékason 600, Miskén 633, Jászkarajenőn 700 és Abonyban 1800 volt munka nélkül. A vetőmaghiány megszüntetése érdekében a bizottság a volt Metternich-féle 116