Vígh Károly: Vörös Pest vármegye - Pest Megye Múltjából 4. (Budapest, 1979)

II. PEST MEGYE A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN - 5. Mezőgazdasági politika Pest megyében a Tanácsköztársaság idején

5. MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA PEST MEGYÉBEN A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN A Kommunisták Magyarországi Pártja még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kidolgozta agrárprogramját, amely részét képezte a proletárdiktatúra egészéről kialakított álláspontjának. Ez a program a szocialista mezőgazdasági rendszer létrehozását is a forradalom közvetlen célkitűzései közé sorolta. Kun Béla és a Szovjetoroszországból hazatért kommunista vezetők helytelenítették a földosztást. Kun a „Kié a föld?" c. agitációs röpiratában egyaránt kikel Prohászka püspök és Károlyi Mihály földosztási terve ellen, holott Prohászka a hazatérő katonák részére megváltással történő földparcellázást javasolt, míg Károlyi földosztási terve az ország demokratikus átalakítását célozta. Annak egyik fontos láncszemét képezte volna. A részben luxemburgiánus nézeteket valló, részben Buharin „baloldali kommunista" frakciójának hatása alatt álló magyar kommunisták (Kun Béla, Szamuely Tibor stb.) nem ismerhették Leninnek az agrárkérdéssel foglalkozó munkáit. Ezért pl. a magántulajdonnak minden formáját összeegyeztethetetlennek tartották a szocializmussal. Mentségükre legyen mondva: Szovjetoroszországban 1917-18-ban még nem állhatott „kész" agrárprogram rendelkezésükre. A Tanácsköztársaság vezetői a földtulajdonnal rendelkező parasztságot - legyen az 5 holdas kisparaszt vagy 100 holdas gazda - egyszerűen „birtokos parasztnak" tekintették és nem vették figyelembe a birtokos parasztság egyes rétegei közötti különbségeket. A parasztságban csak a magántulajdonost látták, akit „semlegesíteniük" kell. Abból a helytelen ideológiai elgondolásból kiindulva, hogy a földdel rendelkező parasztság egységes osztályt alkot, a Tanácsköztársaság nem tett különbséget kis-, közép- és gazdagparaszti réteg között. Helytelen rendelkezésnek bizonyult, hogy pl. minden paraszt adóját elengedték. Ugyanis a szegényparasztságban vissatetszést keltett, hogy a tanácskormány még a 100 holdas gazdák adóját is elengedte. A „birtokos parasztság" egységes kezelése végül is azt eredményezte, hogy az engedmények fő haszonélvezője a gazdagparaszt lett, a megszorítások pedig egységbe kovácsolták a kis-, közép- és módosparasztokat. Az elhibázott rendel110