Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

Bevezetés

leteken valójában azért volt szükség, mert a föld tulajdonjoga, a régi mohamedán egyházi törvények szerint az uralkodót, vagyis a kincstárt illette. Az uralkodónak ebből a jogából eredő földesúri bevételeit az újonnan meghódított országokban a hatalom megszilárdítása után igyekeztek minél pontosabban felmérni, de nem a földterület nagyságát, hanem a rajta élők termelő erejét. Következésképpen nyilvántartásba vették az egyes települések lakosainak nevét, terményeik várható tizedét és adóik összegét, hogy megtudják egy-egy szandzsák területéről mennyi jövedelemre tarthatnak számot. A kincstár ugyanis csak az így elkészített szandzsák-összeírások alapján határozott arról, hogy melyik város, falu, vagy puszta adó- és tized jövedelmét tartja meg szultáni hász-birtokként és melyek jövedelmét engedi át tímár-, ziámet- és (beglerbégi vagy szandzsákbégi) hászbirtok gyanánt készpénz fizetés helyett a katonai és polgári tisztségviselőknek, vagy szükség esetén valamelyik vár őrségének. Természetesen egy-egy terület meghódítása után a timár-birtokok adományozásával nem várhattak az illető szandzsák összeírásának az elkészítéséig, hanem csupán hallomás alapján felbecsülték a szóban forgó település földesúri jövedelmét. Ugyanígy jártak el később azoknak a határmenti falvaknak az esetében is, ahová az összeírok ki menni nem mertek, vagy hívásukra a lakosok nem jelentek meg; ilyenkor a várható jövedelmet szintén becslés alapján (ber vedzsh-i tahmin) jegyezték fel.

34 Az első öszeírást Magyarországon, a mohácsi és a székesfehérvári szandzsákról 1545/46ban Csandarlizáde Halil bég készítette el, akit külön ezzel a feladattal megbízva évekre küldtek ide.

35 E két összeírás közül csak a mohácsi szandzsáké maradt meg, keltezés azonban nem található rajta.

36 Elkészítésének idejére a budai kincstár 1545 szeptemberében összeállított egyik elszámolási jegyzékéből is lehet következtetni: ebben Halil béget a mohácsi és az isztolni belgrádi szandzsák összeíró biztosának (emin-i vilajet) nevezték.

37 Ugyanezekben az években készítette el Halil bég a budai, az esztergomi, a nógrádi, a hatvani, a szegedi és a simontornyai szandzsákok összeírását is.

38 31 Erre vonatkozóan ld. Káldy-Nagy Gy., Magyarországi török adóösszeírások. Bp., 1974. 44. 35 Halil bég neve Magyarországon eléggé közismert lett, mert a törökök később, határmenti viták esetében sokat hivatkoztak az általa készített első összeírásokra, im., 12. 36 Ld. Isztambul, Basbakanlik Arsivi, Tahrir, defterleri No. 441. Ügy ennek, mint az alább idézett szandzsák-összeírásoknak a mikrofilmjét isztambuli levéltári kutatásaim során megszereztem (ld. Borsa I., Külföldi levéltári anyagról készült mikrofilmek az Országos Levéltár filmtárában. Bp., 196;.), azzal a céllal, hogy segítségükkel Magyarország törökkori történeti földrajzát elkészítsem, 37 Velics A., im., I., 26. 38 A budai szandzsák első összeírása három példányban maradt fenn, ld. Basbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 388., 410. és 449., noha általában csak két példányban szokták elkészíteni (ld. Káldy-Nagy Gy., im., 47—48.). Ez a defter egyúttal tartalmazza az esztergomi szandzsák első összeírását is (ebből a budai szandzsákra vonatkozó részt már közzétettem, ld. Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546—1562), Ankara, 1971.). Az esztergomi szandzsák első összeírásának azonban megmaradt még egy külön defterbe másolt példánya is, bár ez az előbbiektől eltérően a végén néhány lapon még pótlásokat tartalmaz. (Az esztergomi szandzsák egy későbbi összeírását kiadta Fekete L., „Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása" címen, Bp., 1943.) A nógrádi és a havtani szandzsák első összeírása ugyancsak két példányban maradt fenn, az egyiket ld. Isztambul, Basbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 9 81., ez a defter mindkét szandzsák összeírását tartalmazza, a másikat ld. Paris, Bibi. Nat. Mss. Turc. Suppl. 76., ebben a szegedi, a hatvani és a nógrádi szandzsákok első összeírása található. Ennek egy részét közzétette Fekete L., „A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása" címen (Jászberény, 1968.), keletkezését azonban az íjjo utáni esztendőkre tette. (Itt meg kell említenünk, hogy a nógrádi szandzsáknak egy későbbi, 1570. évi összeírása már szintén megjelent, ld. G. Bayerle, Ottoman Tributes in Hungary. According to Sixteenth Century Tapu Registers of Novigrad. The Hague-Paris 1973.) A simontornyai szandzsák első összeírása szintén csak egy példányban maradt fenn, mint a szegedié, ld. Basbakanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 400. Ez a szandzsák későbbi összeírásaival együtt már feldolgozásra került, ld. Dávid G., A simontornyai'szandzsák a XVI. században. Bp., 1975., doktori disszertáció, kéziratban. II