Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

Bevezetés

BEVEZETÉS A törökök a Szapolyai által birtokolt magyarországi részeket az oszmán birodalomhoz csatolták 1541-ben — írta alig egy évtizeddel ezelőtt I. H. Uzuncarsili isztambuli professzor — és megszervezték a tizenkét szandzsákból álló budai beglerbégséget, amelynek élére a bagdadi beglerbéget, a magyar származású Szulejmán pasát nevezték ki, s defterdárnak pedig Halil béget küldték el, hogy az első összeírást elkészítse.

1 A szultán ekkor kiadott győzelmi leveléből mindezek azonnali megtörténésére valóban következtetni lehet: „Magyarországot összes váraival, tartományaival és lakóival az oszmán birodalom többi tartományaihoz csatolván kádikat, várparancsnokokat és helyőrséget rendeltem; védelmére és őrizetére Aszaf bölcsességű vezéremet Szulejmán pasát neveztem ki, melléje adván egy derék csapatot a világhódító hadseregből".

2 A szultán itt leírt intézkedéseiből más levéltári források szerint annyi tényelgesen megvalósult, hogy budai beglerbégnek kinevezte Szulejmán pasát és parancsnoksága alá a budai várba 2653, a pesti várba pedig 914 főnyi helyőrséget rendelt, s ennek megerősítésére még Galambóc, Harám, Szendrő, Belgrád, Zalánkemén, Titel, Pétervárad, Újlak, Valkóvár, Eszék, Gorján, Diákovár, Podgoracs, Kaptol, Pozsega stb. várakból további 4196 főt helyezett át.

3 A budai és a pesti vár e nagy létszámú őrségének védelme alatt kialakuló budai szandzsák területén kívül tehát ekkor a Dráva és az Al-Duna vonala fölött mindössze Titel volt a törökök birtokában. így az új beglerbégséget az eszéki, a szendrői, az izvorniki, az aladzsahiszári (kruseváci) és a vulcsitrini szandzsákokból kellett megszervezni; e nélkül 1541-ben Budára nem lehetett volna kinevezni beglerbéget, hanem csak szandzsákbéget. A magyarországi török uralom területi növekedésének és közigazgatási megszervezésének első évtizede hitelt érdemlő források hiányában még ma sem kellően ismert. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a Dráva és az Al-Duna vonalától északra először a mohácsi szandzsákot hozták létre. Kászim mohácsi szandzsákbég nevét az egykorú török elbeszélők már az 1543. évi hadjárat leírása során többször megemlítették.

4 A szandzsák felállításának pontos idejét ugyan nem tudjuk, de feltételezzük, hogy 1542 1 Uzuncarsili, I. H., Osmanli taríhi (Oszmán történet) II., Ankara 1964

2

, 344. Az első budai defterdár nevét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy nem Halil volt, mert őt csak néhány évvel később küldték ide. A legkorábbi adat, 1545 januárjából Ahmed Cselebi budai defterdárról maradt fenn, ld. Isztambul, Topkapi Sarayi Müzesi Arsivi, D. 12321, p. 22. Ez a legrégibb szultáni tanácsi jegyzőkönyv, az úgynevezett fontos ügyek defteré „mühimme defteri", mely eddig előkerült, 2 Thúry J., Török történetírók, Bp., 1893. I., 395. 3 Isztambul, Topkapi Sarayi Müzesi Arsivi D. 7557, idézte Fekete L., Budapest a törökkorban, Bp., 1944, 125. E zsoldjegyzék szerint, mely Szulejmán pasa beglerbégsége idején (1541. szept. 6.—1542. jan. 17.) készült, a parancsnoksága alá rendelt 7763 főből csak 5893 fő volt jelen; 35 fő meghalt, s 1835 fő ismeretlen helyen tartózkodott. 4 Ld. Thúry J. im., II., 243, 294 és 306. 7