Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

A budai náhije a pasa livájában

S^éna tized 12 szekér. Mivel a nevetett pusztát elhagyottnak és műveletlennek mondták, a vilajetet összeíró Halil bég 300 akcse tapu-illeték lefizetéséről Hajdar Cselebi %iámet-birtokosnak IJJ4. június 2. keltetéssel bizonylatot adott, az ide feljegyeztetett^ Hévíz, Budán kívül a Gellérthegy közelében, mely Mehmed budai kádi urunk bizonylata szerint őkegyelmessége Rüsztempasa nagyvezér — Allah teljesítse vágyait — kezelésében van; j részes. Az emírek büszkeségének, a nagyméltóságú Véli bégnek rétje a Bécsi-kapu közelében.

15 A nevezett rét a meghódítás óta az említett Véli bég őnagyméltósága birtokában van. Tapu-illetékét a kincstárnak már korábban megfizette, mivel azonban a bizonylata elveszett és azt a vilajet újbóli összeírásakor sem találták, a kincstár részére tőle ßoo akcse tapu-illeték szedetett és IJ6O. március 18-án a nevére íratott. Kelan Főd faluhelye a Gellérthegy aljában. Mivel a nevezett faluhely műveletlen és elhagyott, a közelében levő üres szerájjal Kara Haszán bin Ahmed nevű személynek eladatott s az új defterben a nevére íratott. A nagy sziget és a kis szigetek a Duna folyón a Gellértheggyel szemben; 3 darab. Mivel az említett szigetek elhagyottak voltak, tapu-ba adásuk jogos; Mehmed bég a dunai flotta kapudánja a tapuillet éket róluk megfizette, így az új szultáni defterben azok a nevére írattak. 1 Budun, vagyis Buda, ma Budapest része. — A „mahalle" megjelölés alatt a törökök egy-két utcából álló házcsoportot értettek; a szó mai jelentése „városnegyed, lakónegyed". Az 1559. évi timár defter szerint a városban beszedendő évi jövedelem 535 478 akcse volt. Ennek kétharmadrésze, 392 478 akcse a szultán hász-birtokának jövedelmét, egyharmadrésze 143 000 akcse Rüsztem pasa budai beglerbég hász-birtokának jövedelmét gyarapította. 2 Az 1546. évi timár defterben Nagy Péter mint budai bíró szerepel, aki szolgálataiért rendkívüli jutalmat, évi 3000 akcsét jövedelmező timár-birtokot kapott; neve fölé az összeíráskor ezért írták azt, hogy szpáhi. — Az alábbiak során, miként a bevezetőben azt már említettük, az 1546. évi összeírás szövegét álló betűkkel, az 1559-ben ezen véghezvitt javításokat és kiegészítéseket pedig dőlt betűkkel közöljük. 3 Párkáni István nevét Barkács István-nak írták az 1546. évi összeírásnak abban a példányában, melyet az 1559. évi összeíró nem használt, száma: 388. 4 Az összeíró Párkáni István és Kódus Mihál nevét tévedésből újból leírta. Az 1546. évi, 388. számú defterben helyettük a következők olvashatók: „Barkács István nős, Kódus Mihál nős, Nagy Mihál nős, fia György nőtlen, Zákáni Mihál nős, Ferenc nőtlen, Somogyi Ozsvard nős, Balázs nős, Költő Miklós nős, Szekeres Dimitri nős.". 5 Az 1547. évi dzsizje-összeírás szerint Aderján diák „az esztergomi bíró szpáhija" volt (Fekete L.: Buda, Pest, és Óbuda polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban. Tanulmányok Budapest Múltjából VI., 129.). Aderján diák mivel „engedelmeskedő és meghódoló" volt, Esztergom elfoglalásakor megtarthatta házát, noha ott egyetlen őslakos sem maradhatott, mert mindenkit elűztek a törökök. Aderján diák pedig szolgálatai jutalmául még évi 3000 akcsét jövedelmező tímárbirtokot is kapott; az összeíró ezért jegyezte be szpáhinak (Káldy-Nagy Gy.: Harács-szedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon. Bp. 1970., 141.). 6 Ezt a bejegyzést „fia Simon nőtlen", az összeíró törölte; valószínű Fodor János helye t tévedésből írta a mellette levő Kapás János neve fölé. 7 A „Szén Pétre Márton" a „Szent Péter mártír" elírása. 8 Gönüllü: a várőrség egyik katonai alakulatának neve. 9 Az 1546. évi összeírás szerint Matiás nem Gergel János, hanem „Cse Pétre nős" fia; nevét az 1559. évi összeíró másolás közben kihagyta. 10 Korcsolás Péter 1541-ben a török uralom előtt a budai tanács tagja volt (Podhradczky J.: Eredeti két magyar krónika, 46. 1. Tudománytár, 1840.). 11 A majorság az 1562. évi összeírás szerint Horhi pusztán volt, mely az 1580. évi tímár defter szerint Örs (Budaörs) falu közelében feküdt. 12 Örs falu, ma Budaörs község. 13 Vagyis a budai náhijéhez tartozik. Eben puszta, Örs faluval és Horhi pusztával volt szomszédos. 14 A budai vilajetet Halil bég nem 1554-ben írta össze, miként azt ebből a bejegyzésből értelmezni lehetne, hanem 1546-ban, erre vonatkozóan ld. a bevezetőt; 1554-ben csak a szóbanforgó bizonylatot adta ki. 15 Véli bég rétje Fekete Lajos szerint a mai Kútvölgy aljában terült el, (Budapest a törökkorban, Bp. 1944. 98.), de az általa idézett források ezt a legkevésbé sem erősítik meg, oly annyira, hogy a mellékelt térképen (im., 100.) fekvését már csak kérdőjellel tüntette fel. 41