Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

A pasa livájának részletes deftere

Első füzet A PASA LIVÁJÁNAK RÉSZLETES DEFTERÉ Л budai lakosoknak a legelőről adott bizonylat másolata, mely alább következik: Ezen irat kiállításának az oka a következő: Mivel a jól védett Buda lakosai a korábban kijelölt legelőik megvizsgálását most a budai vilajet újbóli összeírásakor kérték, a régebben legelőnek kijelölt Összes helyeikre elmentek. Előzőleg a megboldogult Mehmed pasa és utána Kászim pasa tudomásával a legelöknek kijelölt helyek határai az alábbiak. Л budai vár Ova-kapujától

1 ténylegesen a siettető kútnak az a környéke, melynek egy oldala zógardzsibasi

2 kertjével és egy-egy oldala Kászim pasa kertjével, valamint Szjnán bég kertjével szomszédos; a három út köz? és az átjáró helye. Továbbá a hegy oldala, az Inehán reiszf által tartott helyekkel és a nagy diófáktól régebben a Kászim bég által tartott, már műveletlen szőlővel határos hely, az amelynek egy bizonyos részéről a város lakosai habarcshoz való homokot ásnak ki. Továbbá a nevezett helytől az Iszfolni Belgrádra*" vivő út közötti rész, a

K. a hely a

^ a *° van é

s a

Z akasztófa környéke. Továbbá legelő még a keleti fele, a hegy lába és az elpusztult szőlők menti árok előtti részen, az említett utak közötti terület, az a hely ahol a Szinán csaus birtokában levő homokos dombon levő síkra jutni és az említett Isztolni Belgrádra vivő úttól lefelé, a nevezett Szinán csaus által birtokolt helyen túl, a mezőn a régebbi timár defterdár, a megboldogult Hizir Cselebi rétje szélétől, szemben a hegy tetején a régi templom felé, a kis út közötti rész- Továbbá a tavak környéke, a tölgyes dombra felmenve, onnan az egyik, a Gürz Hjász hegy* aljától a Duna folyóra hozó víz **» a ™P köves út és az új út közötti rész- Továbbá a tábor árkáig és a tábor árkától a hévíz felé v

*

vo

" út és a régi. . . árok közötti egy bizonyos üres rész, am

ely az állatok itató és delelő helye. Ezek az említett helyek az elmagyarázott módon a nevezett jól védett [Buda] lakosainak a fent említett pasák, valamint Abdulhalim Efendi, régebbi budai kádi urunk közreműködésével kijelölt legelők. Miután Daud Cselebi budai kádi urunk által aláírt bizonylat bemutatása a nevezett helyek legelőnek való alkalmasságát szintén tanúsította, a korábbiak szerint az megerősíttetett, s az említett módon az új szultáni defterbe feljegyeztetett. Az összeírt öt szandzsákban levő tulajdonbirtokok eladattak az azokat kérőknek.^ Л tizedföldekből és az elhagyott pusztákból némely tapu-iHetekkel odaaddtott. Л tapu-illetékek és a tulajdonbirtokok ára a budai kincstárnak átadatott] és másik defteré a budai defterdárnak adatott át; azoktól kéressék el. 1 Ova kapuszu vagyis Mezéi kapu, a mai Vérmező felé nyílt. 2 A zagardzsibasi a janicsár alakulat 64. alapegységének (orta), a vadászkutyákat idomitóknak parancsnoka. 3 Reisz, katonai rang, az arab elnevezésű alakulat szakaszparancsnoka. 4 Azaz Székesfehérvárra. 5 Vagyis a Gellérthegy, melyet az odatemetett török hős nevéről Gürz IIjásznak neveztek el. 6 Ez a bejegyzés nem az előző folytatásaként, hanem attól teljesen elkülönítve került a defter első lapjára. — Az öt szandzsákot, a budait, hatvanit, fülekit, szécsényit és nógrádit Dervis szegedi szandzsákbég írta össze. Fekete L. és Káldy-Nagy Gy.: Budai török számadáskönyvek 1550— 1580. Bp., 1962. 524. 7 A budai kincstár erről szóló feljegyzését Id. im. 446. és 524. 11. — A tapu-illetékre vonatkozóan Id. uo. 655—

боб. ii. 33