Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)

Utószó

UTÓSZÓ E kiadványban Pest megye lakosságának legkorábbi névszerinti felsorolását, az 1546. illetve az 1559. évi összeírását kapja most kézbe az olvasó. A munka folytatásaként a későbbi évtizedekből fennmaradt török összeírások mindegyikét a mostanihoz hasonlóan nem tudjuk teljes egészében közzétenni, noha forrásértékük ugyanúgy igényelné. A lehetőségekhez igazodva kellett tehát egy olyan közlési formát kidolgozni, mely a lakosság névszerinti felsorolása helyett adatszerű feldolgozást nyújt az olvasónak. Ily módon viszont egy kötetbe összevonva adható a budai szandzsák 1546., 1559., 1562., 1580. és 1590. évi összeírásának mindazok az adatai, melyek demográfiai, település- és gazdaságtörténeti vonatkozásban egyaránt elősegítik a helytörténeti kutatásokat és az egész Pest megye múltjának jobb megismerését. Ez a rövidesen megjelenő munka valójában már a "Magyarországi török hódoltság történeti földrajzá"-nak első kötete lesz. Ezt követően hamarosan a dunántúli vármegyék kötetei fognak megjelenni, melyek forrásanyagául szintén azok a török összeírások szolgálnak, amelyek mikrofilmjét éppen ebből a célból már az 1963/64. évi isztambuli levéltári kutatásaim eredményeként hoztam haza. Ezek az összeírások a török adóztatás alá került dunántúli vármegyék településeiről, mondhatni azonos időből, az 1579/80. évekből nyújtanak értékes adatokat, amiket egyik-másik szandzsák korábbi összeírásai sok vonatkozásban még igen tanulságosan kiegészíthetnek. E tervezett történeti földrajz második kötetéhez már feldolgoztam a szekszárdi, a pécsi és a szigetvári szandzsákok 1579/80. évi összeírásait, melyek a mai Baranya megyén kívül, Tolna, Somogy és Zala megyék déli felét foglalták magukban. A harmadik kötet előkészítéséhez pedig most gyűjtöm össze az adatokat a székesfehérvári, a simontornyai és a koppányi szandzsákok 1580. évi összeírásaiból, melyek a mai Veszprém megyén kívül majdnem az egész Fejér megyét, továbbá Tolna, Somogy és Zala megye északi felét, a Rába mentén fel Győrig és Komárom megye déli részét ölelték fel. Ebben az adatokban gazdag történeti földrajzban minden bizonnyal hasznos segítséget találnak mind a helytörténet kutatói, mind a népünk múltjával foglalkozó történészek. Káldy-Nagy Gyula 279