Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása - Pest Megye Múltjából 3. (Budapest, 1977)
Bevezetés
a törökök kezére jutott. 15 Szulejmán ez év őszén Ferdinánddal másfél évre fegyverszünetet, majd 1547-ben öt évre békét kötött. A békekötés még le sem járt, amikor az újabb török támadás 15 51 őszén a ruméliai beglerbég, Szokollu Mehmed pasa vezetésével a Tiszántúlon elkezdődött; meglepetésszerűen elfoglalták Becskereket, Becsét és Lippát, bár ez utóbbit egy hónap múlva elvesztették. Ali budai pasa pedig 1552 nyarán Veszprémet, Drégelyt, Ságot, Gyarmatot, Szécsényt, Hollókőt és Bujákot vette be. 16 Ugyanebben az évben esett el Temesvár, Lippa, Csanád, Arad és Szolnok, majd két év múlva Fülek és Salgó is megadta magát. A török terjeszkedés első szakasza Szulejmán utolsó hadjáratával, Gyula és Szigetvár elfoglalásával zárult le 15 66-ban. A török uralom alá került területek közigazgatási megszervezése a térhódítások nyomán viszonylag folyamatosan ment végbe, bár egy-egy szandzsák kialakítása néha még a jelentősebb várak elfoglalása után sem történt meg azonnal. Az eltelt negyed évszázad alatt, tehát 1541-től 1 j 66-ig a Dráva és az Al-Duna vonalától északra a következő szandzsákok alakultak ki: budai mohácsi szegedi székesfehérvári egri vári 17 esztergomi 18 1541-ben 1542-ben 1543-ban 1543-ban 1544-ben 15 45/46-ban hatvani nógrádi simontornyai siklósi 19 koppányi 20 1545/46-ban 1545/46-ban 1545/46-ban 1549-ben 1550-ben 15 A felsorolt várak az 1545. dec. 6-tól 1546. márc. j-ig terjedő negyedévi zsoldjegyzékben mind úgy szerepelnek, mint „most elfoglalt" várak, ld. Velics A., im., IL, 44—46. (A szerző által közölt dátum itt ismét téves, a szóban forgó negyedév nem június 11-én, hanem december 6-án kezdődött. Ezenkívül Tamásival kapcsolatban nem említette meg, hogy az is „most bevett" vár.) E várak elfoglalásának pontos idejét mi nem hadtörténeti, hanem közigazgatástörténeti, a magyarországi szandzsákok kialakításának szempontjából vizsgáljuk. 18 Ld. a budai beglerbégnek az 1552. aug. 29-én küldött utasítást, melyben a szultán az elfoglalt várakról rendelkezett, Isztambul, Topkapi Sarayi Kütüphanesi, Koguslar K. 888, p. 382. (Ez a második legkorábbi szultáni tanácsi jegyzőkönyv, mely eddig előkerült.) 17 A budai beglerbégség szandzsákjainak megemlítésére az első levéltári adatot 1545 januárjából találtam. Eszerint a beglerbégség ekkor a következő szandzsákokból állt: a budai, a szendrői, az eszéki, az izvorniki, az aladzsahiszári, a vulcsitrini, a szegedi, a mohácsi, az isztolni belgrádi, (székesfehérvári) és az egri vári liva, ld. Isztambul, Topkapi Sarayi Müzesi Arsivi, D. 12321, p. 83. Az egri vári szandzsák hamarosan, a hatvani és a nógrádi szandzsák felállítása után megszűnt. A hatvani szandzsák egyik (Eger elfoglalása előtti) összeírásában szerepel azonban még továbbra is az „egri náhije", mondhatni egri járás megjelölés, mely Maklár, Nagytállya, Kistállya stb. vidékét foglalta magába, ld. Isztambul, Basbankanlik Arsivi, Tahrir defterleri No. 315. 18 Az esztergomi szandzsák az előbb idézett, 1545 januárjában kelt forrásunkban nem szerepel a budai beglergébség szandzsákjai között. Kialakítását ezért, ugyanúgy, mint a hatvani, nógrádi és a simontornyai szandzsákét, a fennmaradt összeírásaik alapján (melyekre még az alább'ak során visszatérünk) tesszük az 1545/46. évre. 19 A siklósi szandzsákra a legkorábbi adatunk egy 1549. évi dzsizje-adóösszeírás, Ld. Bécs, Nat. Bibi. Türk. MHss. Mxt. 539, Flügel 1324. 20 A koppányi szandzsák legkorábbi említését 1550-ből ismerjük, ld. Fekete L,—Káldy Nagy Gy., Budai török számadáskönyvek 1550—1580., Bp., 1962. 436. Egy nem régen kiadott tanulmánykötetben azonban az olvasható, hogy Koppányt 1555-ben foglalták el és első szandzsákbégje Naszuf volt, ld. Kanyar J., Somogy megye múltjából, Kaposvár, 1972. 57. Az eddig összegyűjtött adataink szerint a legkorábbi említhető koppányi szandzsákbég, Véli bég, ld. a budai beglerbégnek 1552. július 9-én, illetve szept. 2-án küldött szultáni utasításban, Istambul, Topkai Sarayi Kütüphanesi, Koguslar K. 888. p. 302 és 418.
