Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - V. Visszatekintések - 336. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye népességének főbb adatai az 1910. és 1920. évi népszámlálás szerint.

Járások, városok megnevezése Év őstermelő Ipar stb. Közszolg. Napszámos Egyéb 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. II. Városok 17. Cegléd rtv. 18. Kiskunfélegyháza rtv. 19. Kiskunhalas rtv. 20. Nagykőrös rtv. 21. Szentendre rtv. 22. Üjpest rtv. 23. Vác rtv. 1910. 1920. 1910. 1920. 1910. 1920. 1910. 1920. 1910. 1920. 1910. 1920. 1910. 1920. 17 537 18 282 21844 23 786 17 507 18 166 20 091 19 982 2 170 2 011 293 300 3 745 3 704 10 794 12 403 7 900 8 439 4 077 4 768 5 263 5 488 2 475 2 561 45 296 45 798 9 792 9 533 1780 2 278 1 565 2 228 843 1456 1219 1461 394 705 3 732 4 275 2 081 2 897 2 011 1361 2157 1 170 961 841 913 918 235 219 2 727 2 020 1 015 679 1 820 2 605 1458 1 174 993 857 1089 852 399 381 3 149 4 096 2 319 2 582 VARMEGYEI VÉGÖSSZEG 1910. 1920. 557 847 597 281 349 037 420 634 37 872 59 163 45 392 34 321 40 688 49 926 A kimutatások a Magyar Statisztikai Közlemények 42. és 69. kötete alapján készültek az 1910. évi közigazgatási beosztás szerint, mivel 1919-ben az volt érvényes. A háborús veszteségek, valamint a születések csökkenése miatt általában gyenge volt a természetes szaporodás. Bevándorlás, belső migráció miatt erősen nőtt meg a gödöllői, a kispesti és a váci járás népessége. A megye 130 489 főnyi népességgyarapodásából 78 867 fő esett együttesen a fenti három, erősen iparosodott járásra. Ez a körülmény is magyarázza a három járás erősen forradalmi voltát. (A két kimutatást dr. Gyalai Mihály levéltáros készítette.)