Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - IV. Az ellenforradalom hatalomra jutása - 317. 1919. október 11. „... gyermekeinket ... férjünket, kiket ... a román csapatok bevonulásuk alkalmával agyonlőttek ...”

317. 1919. október 11. . . . gyermekeinket. . . férjünket, kiket . . . a román csapatok bevonulások alkalmával aponlőttek ..." Kovács Antalné és társainak kérelme a monori járási főszolgabíróhoz Monoron meggyilkolt hozzátartozóik exhumálása ügyében. Tekintetes Főszolgabíró Ür! Alulírottak azon alázatos kérelemmel járulunk tek. főszolgabíró úrhoz, hogy gyermekeinket illetve férjünket, kiket f. év augusztus hó 3-án a Román csapatok bevonulásuk alkalmával agyonlőttek, s a monori agyagbányában vannak beásva, felszedetni - egyeseket ott rendesen eltemettetni s egyeseket pedig hazaszállítani szeretnénk - megengedni szíveskedjék. Fölszedetésök a községre nézve is előnyös mivel az agyagbánya jelenleg teljesen el van zárva, a lakosságnak pedig nagy szüksége van rá. Másrészt pedig nekünk hozzátartozóiknak is nagy megnyugvást ad, ha tudjuk, hogy rendesen el vannak temetve. Kérésünk ismétlése mellett maradunk: Vecsés, 1919. okt. 11-n. Teljes tisztelettel: Kovács Antal [s. k.] Regula Gusztáv [s. k.] Werner Istvánné szül. Christian Margit [s. k.] Piszker Józsefné [s. k.] Tóth Ferenc [s. k.] PmL A monori j. fszb. ir. 1923-1331. Eredeti beadvány, kérelem. A bevonuló román királyi csapatok a Monor község melletti agyagbányában 53 fegyvertelen vörös katonát agyonlőttek. A hozzátartozók exhumálás iránti kérelmét a főszolgabíró elutasítja, hivatkozva a „nyugtalan közállapotokra". Később 1920-ban a munkaügyi és népjóléti miniszter az exhumálást és az áldozatok eltemettetését engedélyezi. Az agnoszkálás során az alábbiak személyazonosságát sikerült megállapítani: Sipos Gábor [s. k.] Farkas Jánosné [s. k.] Stejner Miksa [s. k.] Kocsis Lajos [s. k.] Boldizsár Mihályné [s. k.] 412