Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - III. A Tanácsköztársaság Pest megyei történetéből - 275. 1919. július 8. „... az agitáció és a felvilágosítás szüntelenül folyik.”

nek használatlanul és a budapest-tiszai helyérdekű vasút felépítményének ilyen sínekkel való kicserélése az államvasutak régi szándéka, tehát ezeket a használt állapotban levő síneket bocsátják a tervezett iparvasút céljainak rendelkezésére. Amennyiben ez a megoldás, bármely okból nem lenne keresztülvihető, a Népgazdasági Tanács fog intézkedni arról, hogy az építés biztosítva legyen s a diósgyőri művek a szükséges kisvasúti anyagot lehengereljék. Városunk földmíves gazdáival is megegyezés jött létre, amennyiben az iparvasút vonalába eső földterületek kérdését egymást megértően oldották meg. így semmi akadálya annak, hogy az annyira égetően szükséges iparvasút építését a közel jövőben megkezdhessék s akkor megnyílik egy olyan munkaalkalom is, mely sok proletár családnak keresménye folytán a megélhetés lehetőségétbiztosítani fogja. Az iparvasút építési költségeit az érdekeltek közösen fogják viselni, s a Népgazdasági Tanács lesz hivatva annak megállapítására, hogy a költségvetésből mily összeg terheli majd a fővárosi fahivatalt, a szénbányászat, a mészkő-, a márvány és a homokkő kihasználásában érdekelteket. Hogy mit jelent ez az iparvasút kiépítése városunkra nézve, annak elbírálására a laikus ember is elég érett, mert számtalan eset bizonyítja az ilyen vasútvonalak kiépítéséből úgy a városra, mint a lakosságára háramló eddig nélkülözött minden tekintetben hasznos és gazdagon jövedelmező előnyöket. Váci Vörös Üjság, 1919. július 6. Újságcikk. 275. 1919. július 8. ,,. . . a% agitáció és a felvilágosítás szüntelenül folyik." A Vörös Üjság cikke az Abonyi Községi Direktórium eredményes munkájáról. A proletárdiktatúra a vidéken. Az ország minden részéből kedvező hírek érkeznek a várható termés eredményéről. A diktatúra hatalmas szervező ereje kellett hozzá, hogy meglepően rövid idő alatt elérje azt, hogy szerte az országban minden megmunkálható földterületet nagy igyekvés sei használtak a földek birtokába jutott földmíves szegények. Abony pestmegyei nagyközség említésre méltó példaszerűséggel járt ebben a munkában elöl. Az egész környék csupa nagybirtokból állott, a Harkányi-, Szapáry-, Vigyázó-, Thaly-, Fábián-, s más nagy uradalmak földjét, több mint 12.000 hold földet szocializáltak, amelyen az átlagnál magasabb terméseredmény mutatkozik. Soha a földet még így ki nem használták Abonyban mint most. Ebben nagy érdeme van a direktóriumnak, Bakonyi Ferenc párttitkár elvtársnak, Bereczki, Sulyok, Szenes elvtársaknak s a direktórium többi tagjainak. De jelentős eredményt értek el a szocialista szervezkedés terén. E rövid idő alatt helyi szervezetei létesültek a földmívesmunkásoknak több mint 5000 taggal, 359