Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)
OKMÁNYOK - I. A polgári demokratikus forradalom előzményeiből - 9. 1918. október 3. „A közbiztonsági állapotok mind rosszabbodnak.” - 10. 1918. október 15. „Követeli a vármegye közönsége a mielőbbi békét ...”
Államiságának elismerése és területi integritásának fenntartása nélkül pedig itt a Kárpátok övezte földrajzilag is egységes területen béke sohasem lesz. Követeli a vármegye közönsége .a perszonális uniót, mert Ausztriának és egyes tartományainak viszonyai annyira megváltoztak, hogy ezen lényeges változásoknál fogva az 1867. évi XII. t.cz-ben lefektetett alapelvek immár nem alkalmasak arra, hogy egyrészről Magyarországnak, másrészről Ausztriának egymáshoz való viszonyát szabályozzák. Sőt ama kísérletek, amelyek bizonyos osztrák körök részéről Magyarország területi épsége ellen irányulnak és hivatalos részről sem megtorlásban, de még kellő visszautasításban sem részesülnek, az 1867. évi XII. t. ez. által alkotott közjogi alapot lényegében megtámadják. De követeli a vármegye közönsége a perszonális uniót azért is, mert bár a négy éves háború minden tapasztalata az Ausztriával való közösség végzetes hibáit igazolta, úgy a honvédelem, mint a nemzet gazdasági élete, valamint külügyi képviselete szempontjából, mégis bibliai hűséggel állott a magyar nemzet a törvényes alapon, viselte a közös és kölcsönös védelem és a dualizmus minden terhét. Amikor azonban azt látjuk, hogy Ausztria államférfiai még a felelős állásban levők is, szemünk előtt tagadják meg az egységes alkotmányok osztrák állam feltételén nyugvó dualisztikus államszövetséget, amikor Ausztria nemzetiségei az osztrák állam föderializálására törekszenek, sőt egyes osztrák népek önálló államként akarnak Ausztriából kiválni: akkor ősi alkotmányunk és a nemzetünkben élő egészséges életösztön parancsszavára hallgatva, a magyar állam fennmaradását egyedül az Ausztriától való teljes különvállással látjuk biztosítottnak, miért is követeljük, hogy az egyrészt Magyarország, másrészt Ausztria között fennálló kapcsolat és viszony úgy alakíttassák át, hogy Magyarország az önálló állami lét minden kellékével bírjon. Külön magyar nemzeti hadserege, önálló gazdasági léte, önálló külügyi képviselete legyen, úgy hogy az egyrészről Magyarország, másrészről Ausztria között fennálló kapcsolat kizárólag az uralkodó személyének azonosságára szorítkozzék. De követeli a vármegye közönsége azt is, hogy a meginduló béketárgyalásokon Magyarországot Ausztriától függetlenül, önálló jogkörrel felruházott külön magyar megbízottak képviseljék, mert előre látható, hogy a béketárgyalások az egyesült államok elnökének ismeretes 14 pontjára való tekintettel az eddig ily alkalommal szokásos nemzetközi érintkezéstől úgy alakilag mint lényegekben teljesen eltérően fognak folyni és mert nemzetünknek ezt a jogát Magyarország számos régi törvénye biztosítja, amely régi törvényeket az 1867. évi XII. t. ez. sem helyezett hatályon kívül, kétségtelen tehát, hogy Magyarországra nézve mellőzhetetlen követelmény a béketárgyalásoknál való külön képviselet annál is inkább, mert nem bízhatjuk a magyar állam érdekeinek védelmét osztrák államférfiakra akkor, amikor Ausztria népe is megtorlatlanul és minden jogezím nélkül a magyar 35
