Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - III. A Tanácsköztársaság Pest megyei történetéből - 220. 1919. április 29. „... a munkástanács ... régi kipróbált ... elvtársakból áll ...” - 221. 1919. április 29. „Direktóriumi tagok lettek ...”

és László Arnold ideiglenes direktóriumi tagok, továbbá Bodnár Kálmán, Bors Imre, Buzelka József, Csathó Sándor, Csík Dénes, Czóbel Ernő, Demetrovics Viktor, Goldschmidt Sári, Györgyövics János, Györké Miklós, Héderi Antal, Kellner Sándor, Kosa István, Kovács Flórián, Lei Péter, Medveczky Jenő, Molnár Varga Géza, Nagy János (császár), Neuhausz Vilmos, Pánczél György, Porczió István, Sasi György, Stark Péter, Tuza János, Vargha H. József, Viczián Lajos, Winter-Dezső, Vörös Sándor és Zsoldos János. Joanovics elnök megnyitja az ülést, üdvözli a megjelenteket és megállapítja, hogy a mai alakuló ülés határozatképes. 1. Elnök bejelenti, hogy a f. év április 26-án tartott megyei szovjet alakuló közgyűlésén a volt direktórium ellen felhozott panaszok tekintetében eljárt nevezetesen úgy Réthy, aki tényleg politikai megbízásban volt, valamint Barna Tibor, aki a vörös őrségnél volt alkalmazásban, viselt állásaikról intézkedése folytán eltávolíttattak, úgyszintén ígérete szerint a vármegyei alispánt Agorasztó Tivadart és az árvaszék h. elnökét Solnay Kornélt az ideiglenes direktórium állásaiktól felfüggesztette. Kéri ezek tudomásul vételét. Helyeslőleg tudomásul vétetett. 2. Györgyövics János indítványozza, hogy mondja ki az intézőbizottság, hogy azok az intézőbizottsági tagok, akik 3 ülésről igazolatlanul távol maradnak, töröltessenek a tagok soraiból. Egyhangúlag elfogadtatott. 3. Mielőtt áttérne az intézőbizottság az ügyek tárgyalására László Arnold részletesen kifejti a vármegye jövendő szervezetét. A vármegye volt a régi bürokratikus rendszer legkonzervatívabb alakulata, telve a felesleges ügyosztályok egész útvesztőjével. Az új rendszernek az alapja az kell hogy legyen, hogy minden ügyet rögtön el lehessen intézni. - Az új tervezet szerint a vármegye öt osztályból fog állani: 1. közigazgatási, 2. gazdasági, 3. közművelődési, 4. hadügyi, 5. szocializálási ügyosztály. Ez ügyosztályokon kívül tudakozó iroda fog működni a felek útbaigazítására. Az ügyosztályok részletesebb feladatait következőkben ismertetik: 1. Közigazgatási osztály: ez intézi a politikai agitációt, a népbiztosok rendeleteinek végrehajtását, a községi és járási közigazgatás ellenőrzését és a választások vezetését, az utolsó választási tapasztalatok mutatják legjobban az utóbbi program szükségét, hogy a választások alaposabban készíttessenek elő, hogy a proletariátus akarata teljes szabadsággal megnyilvánulhasson. - A közgazdasági ügyosztályok intézik az élelmezési ügyeket a jövő évi készlet összegyűjtését és szétosztását, a birtokrendezést a műszaki objektumok felépítését, a borzalmasan elhanyagolt utak, hidak kijavítását, a víz alatt álló ezernyi hold termőföld hasznosítását, bejelenti, hogy a bizottság egyenlőre 3 millió koronát kapott a legsürgősebb munkálatok megkezdésére. 288