Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - III. A Tanácsköztársaság Pest megyei történetéből - 206. 1919. április 22. 300 hold felosztása földnélküliek között. - 207. 1919. április 22. „... egy községi, illetve városi lakáshivatalt sürgősen állítsanak fel ...”

elkerülése végett minden körülmény között rendkívüli alapossággal elbírálható, hogy vájjon tényleg fennforog-e a lakásszükség? E tekintetben általános irányelvül szolgáljon, hogy háromnál több felnőtt egy szobában, illetve hatnál több felnőtt két szobában összezsúfolva ne lakjék, továbbá azok, akik az egészségre feltűnően káros, nedves, bűzös odúkban laknak, vagy akiknek lakása összedűléssel fenyeget, részesüljenek elhelyezésben. A lakásszükség igazolása a helyi lakásbizottság szervének helyszíni szemléje és az erről kiadott tanúsítás útján történik. Akik alaptalan vagy jogosulatlan kérelmekkel zaklatják a lakáshivatalt, valamint azok akik hivatalos működésük közben a beléjük helyezett bizalommal visszaélnek - forradalmi törvényszék elé kerülnek. Az, aki a részére kiutalt lakást a kiutalástól számított 10 napon belül el nem foglalja és az elfoglalás akadályát hiteltérdemlő módon ezen időn belül nem igazolja, úgy lakása más részére igénybevétetik. Ha az elfoglalás akadályául ezen 10 nap alatt oly körülményt hoz fel, melyet a helyi lakásbizottság méltányol, akkor a beköltözésre illetve a lakás elfoglalására a helyi lakásbizottság halasztást ad. Csere csak kölcsönös megegyezés alapján és mindenkor a helyi lakásbizottság tudtával és beleegyezésével eszközölhető. Minden egyes esetben figyelembe veendő azonban úgy a lakásszükség, mint az a körülmény, hogy a csere tárgyát képező lakások az illetők lakásszükségét meg nem haladják-e? Ha valamelyik proletár a saját házába akar be- ill. visszaköltözni, akkor jelenlegi lakását az illető lakásbizottság rendelkezésére bocsátani köteles. Az átköltözés azonban ily esetben is csak akkor engedhető meg, ha házában részére megfelelő lakás üresen áll, vagy ha nem a jelenlegi lakó részére megfelelő lakásról gondoskodik, ill. a lakásbizottság nézete szerint megfelelő lakást keresett. Az átköltöztetés költségeit azonban ily esetben további rendelkezésig a háztulajdonos viseli. Rokonok és ismerősök összeköltözése megengedhető, ha ezáltal egy vagy több, legalább olyan nagy lakás felszabadul, aminőt az összeköltöző fél az összeköltözés által elfoglal. A helyi lakásbizottság tartozik azonban gondoskodni arról, hogy proletár családok ily összeköltözés esetén zsúfolt lakásokban ne legyenek kénytelenek lakni. Ha a házakhoz kert és gyümölcsfák tartoznak, a kert ill. gyümölcsfák használata a lakócsaládok között a családtagok számának megfelelően megosztandó az esetben ha a kertnek művelése és a gyümölcsfák gondozása ugyamly arányban elvállaltatik és elismertetik. Ezen általános szabály alól különös méltánylást érdemlő esetekben a helyi lakásbizottságok eltérhetnek. Végül a helyi lakásbizottságok hatáskörébe tartozik a ház ill. lakások bérösszegeinek a helyi viszonyokhoz mérten való megállapítása. A községi ül. városi lakásbiztosságok határozata ellen az érdekelt felekpanaszszal élhetnek a járási ül. városi lakásbiztossághoz. A panasz a megtámadott határozat végrehajtását nem akadályozza és akár 269