Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - III. A Tanácsköztársaság Pest megyei történetéből - 205. 1919. április 21. „... az iskolában nincs helye a feszületnek, csak a templomban ...”

205. 1919. április 21. ,,. . . a% iskolában nincs helye a feszületnek, csak a templomban ..." Pilisszentiván Község Munkás- Paraszt és Katonatanácsának határozata az iskolai vallásoktatásról. Vallásoktatás. Előadó jegyző felolvassa a járási direktórium 2986/1919. sz. rendeletét, mely szerint a vallás tanítás az iskolában tilos. Woller János elvtárs kérdezi, hogy az iskolából a kereszt miért távolíttatott el, holott Krisztus volt a legelső szocialista, aki egész életét szegénységben töltötte, mindenkor a testvériséget, a szeretetet, az egyenlőséget és az igazságot hirdette, és azért kívánja a keresztnek azonnali visszatételét. Trinkl Mátyás elvtárs előadja, hogy a keresztet ő vétette le és pedig azért, mert Balassa Mihály pilisvörösvári tanító hívta fel őt erre. Woller János elvtárs erre megjegyzi, hogy a most felolvasott rendelet, valamint a vallás szabad gyakorlása tárgyában kiadott forradalmi kormányzótanácsi rendelet és a vallás szabad gyakorlatát megengedi, s így ezen rendelettel sem ellenkezhetik az, hogy a kereszt az iskolában legyen, mert a község lakossága csak nem egészben katholikus, s így a lakosság kívánsága e tekintetben jogos is. Kijelenti, hogy a kereszt az iskolában mindig ott volt, s most feltűnően, illetéktelen egyének által a tanács és a direktórium tudta nélkül eltávolíttatott, a lakosság szabad vallásgyakorlatának megsértését és korlátozását látja. Többek hozzászólalása után a tanács elhatározza, hogy a keresztet, - miután az a tanács és a direktórium tudta nélkül távolíttatott el - helyére visszahelyezteti, visszahelyezést azonnal foganatosíttatja, s további intézkedésig azt ott tartja. Ezzel szemben Gáspár Vilmos elvtárs óvást emel az állam nevében, hogy az iskolában katholikus jellegű jelvény legyen, mert ez itt nem felekezeti, hanem állami iskola, - különben az iskolában nincs helye feszületnek, csak a templomban, mert a községben nem csak katholikusok, hanem más vallásúak is laknak. Fuchsz István elvtárs Gáspár Vilmos elvtárs álláspontjára helyezkedik. Gőry Leonhardt ellentétben a feszületnek, az iskolában való jogosultsága mellett foglal állást azzal, hogy esküt is feszületre teszünk. Gáspár Vilmos kijelenti, hogy proletárállamban eskütétel nincs, csak fogadalom, s így Gőry elvtárs indokolása nem fedheti a valót. Woller János elvtárs kijelenti, hogy ő igazi szociáldemokratának érzi magát és az ő véleményével és a vallás szabadságával egyezik meg az, hogy a feszület az iskolában legyen. 266