Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

Bevezetés

olvasmányosabbá kívántuk tenni kötetünket. Ritkábban használtunk szerkesztett címeket. A regesztakészítésnél a hagyományos szokásokat követtük. Itt is rövidségre törekedtünk, mert az okmányokat kevés kivételtől eltekintve teljes terjedelmükben közöltük. Az okmányok közlésénél eltekintettünk a fejléc közreadásától, mert ezt rendszerint a regesztában közöltük, esetenként a levéltári jelzetben utaltunk a kiadott okmány számára is. Az okmány címzését és az aláírásokat is meghagytuk, mert így életszerűbbé vált a közlés. Az okmányok szövegét hűen, általában az akkori helyesírás szerint közöltük, a nyilvánvaló gépelési hibákat azonban kijavítottuk. Szót soha nem változtattunk; ha a szöveg értelme egy hiányzó ragot vagy kihagyott szót követelt, ezt szögletes zárójelben pótoltuk. A hiányzó írásjeleket, pontokat, vesszőket, ékezeteket a jobb olvashatóság érdekében pótoltuk. Nem alkalmaztunk semmiféle javítást, kiegészítést, amikor okmányaink a nép nyelvén íródtak. Minden okmány alatt közöltük annak előfordulási helyét, iratoknál a levéltári jelzetet, majd az okmány irattári jellegét (eredeti vagy másolat, fogalmazvány vagy kiadvány ill. beadvány-e, csupán a semmitmondó tisztázat megjelölést kerültük) és a tartalomra utaló iratfajta megjelölést is (rendelet, utasítás, határozat, stb.). Magyarázat csak akkor követi az okmányt, ha az akta a felvetett ügy elintézését is tartalmazza. Esetenként hasonló jelenségekre, más akták tartalmára is utaltunk. * Pest megyében a forradalmi helyzet a főváros munkásmozgalmának kisugárzása következtében már 1918 folyamán kialakult. A nagybirtokrendszer a földtől megfosztott parasztságot, a tőkés nagyipar a munkásosztályt, a négyéves háború, a korrupt közigazgatás, a politikai jogfosztottság az egész népet sújtotta. Az őszirózsás forradalmat a népi tömegek vitték győzelemre. A polgári forradalmi szervekkel, nemzeti tanácsokkal egyidejűleg találkozunk nemzeti néptanácsokkal, munkástanácsokkal vagy egyszerűen néptanácsokkal. A néptanácsok aktivitása nő, miközben a nemzeti tanácsoké elenyészik. 1919 első hónapjaiban a néptanácsok már a hatalom megragadására törnek, félreállítják az elöljáróságokat és képviselőtestületeket. Sőt, a magyar fejlődésben első ízben, a nagyhatalmú főszolgabírák befolyásának korlátozására járási néptanácsokat és munkástanácsokat hoznak létre forradalmi úton. Államhatalmi, önkormányzati testületekkel eddig csak megyei és községi szinten találkozhattunk. Az 1918-1919-es forradalmak jellegzetessége, hogy ez a törekvés járási vonatkozásban is jelentkezett. A községi és járási közigazgatás túlnyomó részében népi szervezetek irányítása vagy legalább ellenőrzése alatt állott a Tanácsköztársaság kikiáltásakor. Ezért nem érkezett el váratlanul a hatalom teljes birtokbavétele, a forradalom szervei részéről a változás 20