Iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 - Pest Megye Múltjából 2. (Budapest, 1969)

OKMÁNYOK - II. Az őszirózsás forradalom Pest megyében - 81. 1919. január 13. Agorasztó Tivadar alispán vezetésével a megyei reakció ellentámadásba lendül.

czikkekből lássuk el a leszerelő katonák igényeit. A ruha és czipő rekvirálás azonban csak nagy városokban eredményezhet figyelemre méltó készleteket. Vármegyénkben a szükséglet kis részét sem fedezi. Ezt a hadügyminister úrnak és belügyminister úrnak is többször jelentettem. A hadügyminister úr Budapest körzetéhez tartozó községek és városok részére utalt ki 4000 pár bakancsot és ugyanannyi felső ruhát, ez azonban még ezen közületek szükségletére sem elegendő. A tapasztalat szerint a leszerelő katonák csak kis részben szorulnának ilyen ruházati segítségre, mivel azonban a leszerelő katonai hatóságok minden katonát a polgári hatóságokhoz utasítanak ruházatért, igényekkel lépnek fel velük szemben ruhára nem szorulók is, ami megnehezíti a segítségre valóban rászoruló jogos igényeinek a biztosítását is. A miniszter úrnak erről is jelentést tettem. Felvilágosítandók a leszerelők, hogy ruházati segítségre csak azok tarthatnak számot, akik e nélkül nem állhatnának munkába, nem gyakorolhatnák polgári foglalkozásukat. A törvényhatóságnak állapotát illetőleg pedig a következőket jelentem. a) A közigazgatási szolgálat a már fentebb jelzett okokból valóban a legnehezebb feladatok közé sorozható s érdemes tisztviselőink voltak kénytelen[ek] távozni helyükről. b) Fentebb már bátor voltam reá mutatni a közbiztonsági állapotok lehetetlen voltára is, valóban nem rajtam múlik, hogy a vármegye területén a személy és vagyonbiztonság még mindig igen sok kívánni valót hagy fenn. A köztudomású nehéz körülményeket és szomorú eseményeket e helyen is bővebben részletezni feleslegesnek tartom. c) A közegészségügyi állapotokat illetőleg jelentem, hogy a spanyol nátha a vármegye egész területén fellépett, de ma már szűnőfélben van. Hólyagos himlő megbetegedések Izsákon, Csepelen szórványosan, Erzsébetfalván nagyobb mérvben fordultak elő. Kiütéses hagymáz Aszódon volt. A spanyol náthát illetőleg különösen a főváros környékén levő községekben volt a megbetegedések száma tömegesebb. d) Az állategészségügyi állapotok a vármegye területén kielégítők; a lovak között a rühkór még mindig eléggé uralkodik. A sertésvész és sertésorbáncz is több helyen fellépett; az óvó és elfojtó intézkedések mindenütt megtétettek. Az állatállomány minősége mindenütt hanyatlik a takarmány és ápolás hiánya miatt. Az állami méneket takarmány és ápolók hiánya miatt már az ősz folyamán akarta a méntelep parancsnokság a községeknek kiadni, de a községek szintén fenti okból csak kevés számban vállalkoztak, miértis az állami mének magánosoknak adatnak ki s 10 éves korukig 6 év múlva, 14 éves korukig 4 év múlva s 14 éves koron túl 3 év múlva tulajdonukba mennek. c) A mezőgazdasági viszonyokról a következőket jelentem: A kapásnövények általában gyenge termést adtak. Különösen áll ez a vármegye 119