Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

4. Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágyfelszabadító forradalom küszöbén

.' 63

Szadára: PmL: Közgy. jkv. 1848 : 5499; Szilágyra: OL IM Űrb. 1848 : 795, PmL: Közgy. jkv. 1848 : 4549 és Sándor, A jobbágybirtok 130. 1. Sándor Pál e tanulmány kéziratának lezárása után megjelent újabb dolgozataiban (A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai-módszerei és újabb eredményei, AtSz 1964, 36—81. 1,; Az agrárkérdés földbirtokstatisztikai vizsgálatához Magyarországon, Statisztikai Szemle 1964, 35—48. 1.) további Pest megyei községek határában is kimutat jobbágykézen lévő maradvány- ós irtásföldeket, adatai azonban általában e területek méreteinek egy-egy időpont szerinti rögzítésére korlátozódnak s nemcsak e földdarabok birtoklásának körülményeit, hanem a birtoklásukat illetően időről időre végbement változásokat sem világítják meg. 64 V. ö. PmL: Úrb. jkv. 1830 : 3970 (Csobánka); PmL: Közgy. jkv. 1848 : 3231 (Zsámbék); Wittinger Antal: Török-Bálint története és leírása, Bp, 1901, 47. 1.; Winkler Pál: Kalocsa története különös tekintettel politikai ós szellemi kultúrájának fejlődésére, Kalocsa, 1927, 66. 1. 65 Szabó István: A jobbágy birtoklása az örökös jobbágyság korában, Bp, 1947, 46—49. 1. 66 A kapásnak mint számítási egységnek a nagysága u. i. közsógenkint eltérő -—150 ós 300 (a községek zömében 200 és 300) négyszögöl között váltakozik —, ámbár az nem valószínű, hogy ugyanazon a helyen is változnék időszakonkint. 67 Mindezekre Spira, A Pest megyei parasztság 1848 előtti rétegezŐdésóhez, i. h. 641., 643. 1. 68 FördŐs László: Mária Terézia urbáriuma és Kecskemét, Kecskemét, 1933, 10. 1.; Ferenczy 69. 1. Ferenczy szerint a kecskemétiek bérlik ezenkívül Vacs pusztát is, — ez azonban — mint még lesz róla szó — csak 1836 előttre érvényes. 69 Márkus István: Kertek ós tanyák Nagykőrösön a XVII—

XVIII. században. Kecskemét, 1943, 32—33. 1. 70 V. ö. PmL: Űrb. jkv. 1814 : 1029. 71 Ferenczy 85. 1. 72 PmL: Közgy. jkv. 1848 : 6656. 73 Ferenczy 38. 1. 71 Uo. 42. 1. Ferenczy szerint a dömsödiek bérlik ezenkívül az apaji pusztát is, — ez azonban — mint még lesz róla szó —• legfeljebb a századforduló idejére érvényes, későbbre nem. 75 Uo. 110. 1. és Rácz-Keve második megszállása után lévő jó gondviselő bíráknak dicséretre méltó forgolódások . . ., közli Magdics István (szerk.): Diplomatarium Ráczkeviense, Székesfehérvár, 1888, 120., 140. 1. 76 Ferenczy 169. 1.; Lukácsy Imre: Beszól a múlt (A dunavecsei ref. egyházközség és Dunavecse község története), Dunavecse, 1943, 50—51. 1.; Ember Győző (szerk.): Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez, Bp, 1951, 109. 1.; PmL: Közgy. jkv. 1848 : 2803, 3543. 77 Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása, a parasztság nagyarányú kisajátításának kezdetei, Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711— 1790, Bp, 1952, 237.1. 78 Winkler 52. 1. 79 Károlyi II, 72.1. 80 Ferenczy 122. 1. 81 Uo. 81., 92., 42. 1. A Dömsöd kiterjedésére vonatkozó adatokat Id. a 103. jegyzetben idézendő helyen. 82 Winkler 52. 1. 83 Ferenczy 169. 1. 84 PmL: Közgy. jkv. 1848 : 6127. 85 Uo. 1848 : 5437. 86 Sándor, A jobbágybirtok 89., 132. 1. 87 PmL: Közgy. jkv. 1848 : 5353, 5541. 88 Uo. 1848 : 4361. 89 Kocsis Mihály: Monor község története, Monor, 1928, 12—13. 1. 235