Pest megye múltjából 1. (Budapest, 1965)

10. Lakatos Ernő: Pest megye történetének forrásai (Útmutató a helytörténeti kutatók számára)

és fejlődésének kérdéséhez (Tanulmányok Budapest múltjából XIV. kötet 535— 573 1.). Nagy Dezső: A tanácshatalom története Cegléden (Budapest, 1959). Vígh Károly: A Váci Kötöttárugyár története 1885—1960 (Budapest, 1960) Pest környéki vonatkozásai miatt meg kell említenünk Zoltán József három kötetes sokszorosított bibliográfiáját: Budapest munkásmozgalma 1919—1945 (Budapest, 1959). Végül fel kell hívnom a kutatók figyelmét a különböző évi népszámlálások helységenkénti adatait tartalmazó Magyar Statisztikai Közlemények sorozatára. A felszabadulás utáni korszak helytörténeti irodalma Dezsényi Béla—Falvy Judit—Fejér Judit: A magyar sajtó bibliográfiája 1945—1954 (Budapest, 1956). Betűrendben sorolja fel a megjelent hírlapokat és folyóiratokat. Beér János: A helyitanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon 1945—1960 (Budapest, 1961). Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása (Budapest, 1960). Krizsán László: Okmányok a felszabadulás történetéhez Pest megyében (Budapest, 1960). Balázs Tibor: A Pest vármegyei Nemzeti Bizottságok történetéhez 1945 januárjától-októberig. (Levéltári Közlemények 1955, 26. évi. 236—271 1.) Krizsán László: A Nemzeti Bizottságok iratai Pest és Nógrád megye Állami Levéltárában. (Levéltári Híradó I960.) Tények és adatok Pest megye történetéből a felszabadulástól az első ötéves terv befejezéséig (1944—1955.). Összeállította a Pest megyei Párt Végrehaj tó bizottság dokumentációs munkaközössége, előadó Ádám Mihály (Budapest, 1960). Csekő Ágoston—-Lévai Imre szerkesztésében jelent meg: Pest megye 15 éve. (Budapest, 1960.) A levéltári források A történeti irodalom felhasználása minden történeti kutatómunka kezdete, de nem befejezése. A múlt feltárásának alapvető, de rejtőző kincsét a levéltárak őrzik. A levéltárak a múlt dokumentumanyagának úgy szólván kimeríthetetlen bázisát szolgáltatják. A helytörténet szempontjából a megyei levéltárak bírnak jelentőséggel. A Pest megyei Levéltár 11 000 iratfolyóméternyi anyaga megfelel 370 000 átlag 3 cm vastag kötetnek, amely 90%-ban Pest megye múltjával kapcsolatos. Az egyes akták száma sok millióra tehető. Nincs terünk arra, hogy a levéltárban őrzött összes iratsorozatokat vagy akár csak az összes szerveket ismertessük (ezeket lásd a fondjegyzékben); itt csak a leglényegesebb forráscsoportokat kívánjuk bemutatni. Minden területi állami levéltár törzsanyagát a rég

; megyei levéltár alkotja. A megyei levéltár feudális része lényegében a régi megyei nemesi önkormányzat ténykedéseit tükrözi. A megyei nemesség az évenként többször (4—6 alkalommal megtartott közgyűléseken tárgyalta meg a hatáskörébe tartozó összes ügyeket. A közgyűlésen választották meg a megye tisztviselőit, régebben még az országgyűlési követeket is. Itt fogadták el, vitatták meg a követek utasításait. Itt hirdették ki a királyi parancsokat, helytartótanácsi rendeleteket, itt ismertették el a nemesi és egyéb diplomákat, határozták meg a termények és iparcikkek árszabását, itt mutatták be a társhatóságok átiratait és az összes megyei tisztviselők jelentéseit, bárminő tárgyúak voltak is azok. Az egyes 443